Bene János: A nyíregyházi huszárok. (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai 31. Nyíregyháza, 1991)

Gondot fordítottak a legénység hazafias és gyakorlati nevelésére is. A húszas évek elején a helye sajtó rendszeresen tudósított a laktanyákban, a fogházban, az iskolákban rendezett szabadelőadásokról. Az 1921. május 11-iki Nyírvidékigy ismertette Máczay Lajos evangélikus lelkész előadását: „...A legénység mindvégig feszült figyelemmel hallgatta az előadó meggyőző, lelkesítő és buzdító irredenta irányú, tartalmas, minden részében megérthető fejtegetéseit. Példákkal illusztrálta megcsonkított hazánk tarthatatlanságát, életképtelenségét az elrabolt szenvedését. Ezeknek felszabadítása, jövőnk biztosítása parancsololag követelik, hogy országunk területének integritását - ha kell - újabb véráldozatokkal is visszaszerezzük. Az egy óráig tartó előadást lelkes éljenzéssel fogadta a hallgatóság... Befejezésül Piller József vármegyei szabadoktatási titkár a szabadoktatás jelentőségét és feladatát fejtegette; többek közt idézve az írás szavait, hogy elvész az a nép, mely tudomány nélkül való. A Szózattal befejezést nyert az előadás." Egy hónap múlva Szabó Géza erdélyi menekült tanító a hazaszeretetről tartott előadásával lelkesítette fel a huszárokat. Más alkalommal Benkő András királyi tanfelügylő a méhekről és méhészkedés fortélyairól oktatta a katonákat, megint máskor Tóth György a görög katolikus elemi iskola igazgatója az alkohol káros hatásáról tartott előadást. Mindezek mellett rendszeressé vált az analfabéta legénység írás-olvasás tanítása is. Az előadások, tanfolyamok mellett fontos szerepet játszott az ezred kulturális életében az altisztek önképző köre. 1931. február l-jén este az Ipartestület székházában tartottak színielőadást, majd táncmulatságot. „...A fényes estélyi Tóth József számvevő főmesier: A fogoly című 4 felvonásos nagyszerű színműve nyitotta meg. Az orosz fogság minden borzalmát, a magyar foglyok megrázó lelki gyötrelmeit és a haza iránt való rendíthetetlen szeretetet és önfeláldozást írta meg Tóth József e színművében, annyi eredetiséggel, tudással és tehetséggel, hogy csak a legnagyobb elismeréssel emlékezhetünk meg személyéről. "-írta az estről a Nyírvidék. A szereplők közül külön is megemlítették v. Bolla jános számvevő főmestert, Abrakovics Endre számvevő almestert (a darab rendezőjét), Feigli József írnok almestert, Beszierczy Miklós , Spekker Gyula , Szakolczay Kálmán tiszthelyetteseket, Gavalya József , Molnár János törzsőrmestereket, Fekete János , Nádasdi András , Krakomperger Ferenc , Zán Miklós , Gaál András , Szőke Péter őrmestereket, Balogh István , Tikos Károly , Kolacsek Kálmán , Tóth József, Molnár András , Sike István , Kosarik Sándor , Bihari József szakasz vezetőket, Kegye Péter , Hagymássy Gyula , Sántha Gusztáv tizedeseket, kiemelve azt is, hogy az altiszti kör szellemi vezetői v. Marjai (Molter) Keresztély őrnagy és v. Both Gyula főhadnagy. Az altiszti önképzőkör elnöke ekkor v. Karácsony György és Spirnyák Mihály alhadnagyok voltak.

112 A tisztikar számára pedig ott volt a Helyőrségi Tiszit Casino Egyesület, a lovassági laktanyában, mely 1923. július 15-én tartotta alakuló közgyűlését 51 tiszt részvételével. Ekkor tárgyalták meg az alapszabályt, mely szerint a kaszinó célja: „A katonai és egyéb tudományok ápolása. A bajtársiasság és a közszellem emelése. A társadalmi élet előmozdítása. A tagok anyagi érdekeinek szolgálata. Ezen célok elérésére egy könyvtárt tart fenn, tudományos folyóiratokra és hírlapokra előfizet, felolvasásokat és mulatságokat rendez s az egyesület vagyonának gyarapodásával megfelelő jóléti és sport intézményeket létesít. Az egyesület politikai és felekezeti kérdésekkel nem foglalkozik." A kaszinó egyesület elnökévé Wack Károly őrnagyot, 66