Szabó Sarolta: Céhek Szabolcs vármegyében. (Jósa András Múzeum Kiadványai 30. Nyíregyháza, 1993)

III. Anyagbeszerzés, értékesítés

pedig Nyoltz árakor" kezdődjék "a Portékák és Kézmi vek adása és VBVBSB". A céhek meghatározták tagjaik számára az árusítás módját, mindenkinek egyenlő feltételeket biztosítva az értékesítésben. Ennek érdekében szigorúan meghatározták, hogy egy-egy mester egy locuson (helyen) csak egy sátrat állíthat. Aki ezen kívül még egy sátrat akar felál1ítani,

s abban árusítani, annak hátul a saját soruk végén, a vidékiek előtt, lehetősge volt rá. A jegyzőkönyvek tanúsága szerint ezek a problémák újra és újra felmerültek, és a céhek nem mulasztották el a saját belső törvényeik ellen vétőkre a megfelelő pénzbüntetést kiróni. A céhek némelyikében nemcsak azt határozták meg, hogy egy mester egy locuson csak egy sátrat állíthat, hanem azt is, hogy milyen sorrendben következzenek egymás mellett.A nagykállói csizmadiák tiltották, hogy a két választott céhmester bármilyen előnyöket is élvezzen az országos vásárokon,vagyis azt, hogy a két első helyen ok árusítsanak. Ugyancsak Ők meghatározták azt is, hogy r

7iagy vásár" alkalmával melyik oldalon árusíthatnak a sátor nélküli, széken árusító mesterek, ott is úgy,hogy az "öregebb Grádus szerint elébb. .. " Ugyanott rakhatták ki termékeiket a nyíregyházi gyalogmesterek is. A nyíregyházi szabók fiatalabb mesternemzedéke tarthatatlannak ítélte azt a rendet termékeik értékesítésére vonatkozóan,amelyet 1818-ban a céhkivált112. SzSzMLt. IV. A. 1. 1838. 38. csomó 342. darab 113. Például a nyíregyházi szűcs, csizmadia, a nagykállói szűcs. - SzSzMLt. IX. 1. 2. doboz fol. 315,316,IX.5. A nagykállói csizmadia céh iratai 114. SzSzMLt. IX. 5. A nagykállói csizmadia céh iratai 1840.