Szabó Gyula: Történeti és néprajzi dolgozatok Tarpáról. (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai, 29. Nyíregyháza, 1989)

1883-ban március 4-én 4 oldalas kimutatás összegzi a kintmaradt életmennyiséget és az adósok névsorát: Az első lapon 410 véka, a másodikon 383 véka, a hai— madikon 307 véka, a negyediken 39 véka és egynegyed, ösz­szesen: 1140 véka, azaz kétszáznyolcvanöt köböl élet van feltüntetve. Mivel e tartozásokat behajtani elszegényedés miatt nem lehetett, az egyháztanács azokat elengedte. 3. Kőbánya A földtörténeti érdekessége "Nagyhegy" közvetlenül az or­szághatár mellet emelkedik ki a Beregi síkságból. Legma­gasabb pontja 184 méter, de ez csak a tengerszint feletti magasságot Jelöli: a környezethez mérve legkiemelkedőbb csúcsa alig magasabb, mint a tarpai templom tornya! A Be­regszász környéki vulkanikus hegyek nyúlványaként számon­tartott hegy piroxen andezitből álló tömege már a múlt század közepe óta több kőbányának adott helyet, ahol ma­gának a városnak, ax egyháznak, sőt magánembereknek is volt saját bányája. E dolgozatban csupán az egyházi keze­lésű kőbánya létesítéséről és működéséről számolok be e­gészen annak 1918-ban történt bezárásáig. A banyák történetéről legtöbbet az egyházközség presbiteri Jegyzőkönyveiből tudhatunk meg, hiszen ide minden Jelentős eseményről bejegyzést tettek, különösen ha az egyházat anyagilag is érintő dolgokról volt szó. A bánya megnyitása új korszakot Jelentett mind a község (111. akkor még város), mind pedig az egyház életében. Mint láttuk, a múlt század végére az egyházpénztár a mal­mok Jövedelmének csökkenése miatt alaposan megcsappant. Így új bevételi források felkutatása vált szükségessé. 96

Next

/
Oldalképek
Tartalom