Szabó Gyula: Történeti és néprajzi dolgozatok Tarpáról. (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai, 29. Nyíregyháza, 1989)

ségre. " A keresztszülő kötelességének érezte,hogy a gyermeket énekre, imádságra és tiszteletre tanítsa. Az én keresztanyám például ezt a versikét tanította meg nekem: Tiszteld az öregnek galambősz haját és hallgasd meg, amit mondd, intő szép szavát. Mert az intő szép szó, aranyiskola, és. a galambősz haj aranykorona. A bábajárás 8 napig tartott. A fürdővízbe kemény pénzt tettünk a bábának, meg is dolgozott érte. Mielőtt a bába a gyereket keresztelni vitte volna a keresztszülővel, a gyereket letette az asztalra és a háziakat arra szólította, hogy Isten nevében állják körül az asztalt. Ekkor a bába a következő tartalmú szöveget mondta: Úgy áll most előttem tiszta szent képe, Ahogy édesanyám a szivembe véste. Sírók, szenvedők, gyöngék pártfogója, Mennyei szeretet sugárzik le róla, Úgy int a jóra. Született, szenvedett közénkvalónak, Született, szenvedett példátadónak. Az egész életét másnak osztogatta, De keresztfáját maga vonszogatta, A Jézus, és kérem, hogy kövessétek. (Elmondotta: Kun Lászlóné, Kari Margit 62 éves Bajcsy-Zsilinszky u. 68. > Még most halt meg nem rég, egy pár esztendeje Hajdú Istvánná, Lénárt Etus bábaasszony. Sok tákosi gyereket hozott a világra. Az anya tejét itt is őrizni kellett. Ha azonban sok teje volt. akkor kifejte egy bögrébe és a tűzbe öntötte. Mig a gyermeket meg nem keresztelték,egész éjjel égett a lámpa, ez általában minden beregi faluban igy 147