Szabó Gyula: Történeti és néprajzi dolgozatok Tarpáról. (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai, 29. Nyíregyháza, 1989)

volt. A fiúgyermeknek égszínkék fásli volt a pólyakötője, és ezen két oldalt 3 ujjnyi égszínkék szalag,a leányoknak rózsaszín. Általában ez a két szín uralkodott, de volt fehér is. A kornakendó' fehér házivászon, csipkés, ki volt kézimunkázva, 80x80-as volt. Jándon: A bába keze alatt szültek az asszonyok. A bábajárás attól függött, hogy megfizették-e rendesen. Amig meg nem keresztelték a gyermeket,addig egy-egy fakanalat tettünk a bölcső végébe -mert bölcső, az minden házban voltes ügy takartuk le a gyerek szemét,hogy ne érje a rontás. Vót olyan szokás is, hogy az anya, aki szoptatott, rátette a tejét az ágyra vagy a bölcsőre, hogy a látogatók a gyermeket meg ne rontsák. A sírós gyermeket megkeresztelték, a szemmel megvert gyereket megöntötték.

Voltak öntözéshez értő asszonyok is. A bába megijesztette az anyát, amikor a keresztanyával a paphoz vitték keresztelni. Azt mondta neki, hogy: "Na,most már elvisszük ós nem hozzuk vissza I * Az anya azt mondta: "De azt vissza kell hozni, mert az én gyermekem, én szenvedtem érte!" A bába akkor azt mondta: "Majd meglátjuk! Ha sir, nem hozzuk vissza, de ha nem sir, akkor visszahozzuk!" Az anya ekkor kivette a mellét,és megszoptatta a gyermeket, majd ezeknek a szavaknak a kíséretében adta oda a bábaasszonynak: "Ilyeneké a mennyeknek országa! " Tiszakerecsenybcn zsidó bába volt.Gyógyítással is foglalkozott. Először mindig hozzá vitték a beteg gyermeket. Ű mondta meg, hogy mit kell csinálni vele.Ezért sok mindent fizettünk neki - mondja özv. SZABÓ ENDRÉNÉ Berta Erzsébet, 77 éves református vallású asszony. - Adtunk neki először is két-három kiló "nyaki i sz t et", az első gyermektől két szőttes kendőt, azután búzát, korpát, tengerit, 148