Szabó Gyula: Történeti és néprajzi dolgozatok Tarpáról. (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai, 29. Nyíregyháza, 1989)

hozta a templomból. Gelénesben a keresztszülőnek kötelessége volt figyelni, hogy rendben folyik-e a családnak az élete, ott ahol ő a koma. Ha a szülők rosszul éltek, akkor a keresztkomák elmentek és figyelmeztették őket,hogy hozzák rendbe az életüket, mert a gyermek nevelésének rendes mederben kell folyni. Felfigyeltek a keresztszülők arra is, hogy a konfirmációtól nem marad-e el a gyermek? Yla fiúgyermek született egy csalác'ban, akit az apa nagyon várt, akkor a fürdővízbe olyan pénzt dobott,ami nem ázott el. A bába itt is reggel és ast« Jött. Ha a gyermek sirós volt, akkor a küszöbből lefar;^ ak egy darabot, háromszínű rongyot tettek rá, meggyújtották és a füstön néh.inyszor átdobták a gye ; aket. Ezt nevezték füstölésnek. Aztán azt is csinálták a sírós gyermekkel, hogy a fürdővizébe,annak négy sarkába keresztet vetettek, imát mormoltak, aztán a kisujjuk hegyével, amennyi arra ráfért, a gyerek szájába csepegtettek. A szülők nagy lakomát rendeztek a keresztelés alkalmával. Ilyenkor a legidősebb személy felállott az asztal mellől, és a következőket mondotta: Tudjuk, hogy van jó gondviselője a gyermeknek, tudjuk, hogy van, aki ruhát vegyen reá, de üres kézzel nem jöttünk ide mi sem, mert az Ur Jézus jászolához sem mentek üres kézzel a pásztorok, meg a bölcsek. Aranyat, tömjént, meg mirhát vittek neki. Nekünk ilyen ugyan nincsen, de fogadják ezt a kis csekély ajándékot, és ekkor ki-ki letette azt a pénzösszeget az asztalra, amit a szülőanya egy zseol-rendőbe összehajtogatott és betett a párnák közé a teje al^: A koiss'; ndő négyszögletes volt, háziszőttes, fehér, szép sárga csikókkal, a két vége is ki van varrva sárga pamuttal. Azért sárga, mert a húslevessel ez a szin volt szintit