Szabó Gyula: Történeti és néprajzi dolgozatok Tarpáról. (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai, 29. Nyíregyháza, 1989)

anyákhoz. Hetiében nem volt bába, csak az 1920-as években. Addig az "ilyen dolgokhoz értő asszonyok" végezték a tennivalót a szülőanyák körül. Itt viszont vásárnap kereszteltek mindig. Gyermekágyat is a nagy szegénység miatt csak egy hétig feküdtek, mert menni kellett a mezőre. "Éjszaka pedig a bölcsőn volt a lábunk, úgy aludtunk, ahogy tudtunk.~ Fejeresén: Molnár Gáborné bábaasszony csak egy hétig ápolta az anyákat, azután magára hagyta őket. Csarodán; A keresztszülőnek az volt a kötelessége, hogy 8 napos korban "az újszülöttet elébe adta a tiszteletes úrnak. " Itt a zsidó bába, Szóre néni vitte a paphoz a gyereket. Ha nem volt az anyának teje, akkor kecsketejet adtak a gyereknek, de a régi időben ritka volt az. hogy ne legyen teje az anyának. Gelénes: (Génes) özv. Penke Imréné.Baksa Julianna 63 éves református vallású asszony a következőket mondotta: "Nálunk a szülést mindig a bába vezette le. Hosszú évekig élt közöttünk köztiszteletben egy debreceni születésű,Kis Jolán nevű bábaasszony. Az én első gyermekemnek is ő adta a nevét. A lányom Nagy Károlyné, Penke Jolán. Nálunk az volt a szokás, hogy a keresztelés után magázódtak a komák, akkor is. ha előtte tegeződtek. így mondták a szüleim, hogy: "Nagy tisztesség jár a keresztségnek. " A testvérek tegezésben maradtak, de ha idegent hívtak keresztkomának, akkor is magázódásra tértek, ha korábban tegeztek egymást. így kívánta a keresztség tisztessége. Itt terhes anya nem vihette fel a gyermeket keresztelni, mert akkor (a néphit szerint) vagy az egyik, vagy a másik meghal. Aki pedig nem tartotta keresztvíz alá. az keresztanya sem lehetett. Olyan viszont volt, hogy két komát hívtak, az egyik bevitte a keresztvíz alá, a másik meg ki143