Szabó Gyula: Történeti és néprajzi dolgozatok Tarpáról. (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai, 29. Nyíregyháza, 1989)

KERESZTELÉSI SZOKÁSOK BEREGBEN 1705. július 21—22 napjaiban a Tiszántúli Református Egyházkerület Tarpán tartotta a Generális Synódusát. II. Rákóczi Ferenc szabadságharcának megkezdése után ez volt az első zsinat a fejedelem hűséges jobbágyainak falujában. E gyűlés 3. punctuma kimondja, hogy keresztelés vasárnap ne légyen, hanem csak hétköznap. közönségesen, a gyülekezet jelenlétében a templomban, mig a nép ki nem oszol a templomból, mégpedig mindenkor a reggeli órán. E törvény sokáig nem változott. A kereszteléseket - amennyiben egyáltalán nyomon kisérhetők - a templomban tartották meg, később azonban már a lelkészi hivatalban. A tarpai egyház I. számú anyakönyve 1767. május 13— ával kezdődik. Az első megkeresztelt: Rácz Péter leánya; keresztszülők: Mészáros András és felesége. 1784. szeptember 9-én Szűcs Bori tisztátalan ágyból született leányát megkeresztelték ugyan, de keresztszülők nincsenek beírva. 1779-ben Bárczi Klárának fia fattyú, keresztszülő nincs. 1785-ben Pétsi Mihály leánya kereszteletlenül holt, akkor nap, mikor született. 1772. március 26-án Huszti Mihály kettős gyermeke; elsőnek neve András, keresztatya Sütő András, keresztanya Mészáros Istvánná, második leány neve Sára, keresztatya Katos György és felesége. A régi időben egy hét alatt meg kellett keresztelni az újszülöttet. 1784-bon tiszteletes Hegedűs Péter prédikátor uram ezt irta az anyakönyvbe: 131