Kurucz Katalin: A nyíri Mezőség neolitikuma. (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai, 28. Nyíregyháza, 1989)

EGYÉB AGYAGTÁRGYAK Agyagkarikák A Jósa András Múzeum gyűjteményében talált különleges régészeti leletek feldolgozásakor Makkay 3. (1963.) foglalkozott először ezekkel a tárgyakkal, s ő még szarvasmarha szarvának vagy vadkanagyar utánzatának tartotta. A későbbi ásatások során egyre több ilyen 1-1,5 cm átmérőjű, többnyire kerek átmetszetű agyagkarika került elő. Ez a tény inspirálta a korábbi álláspont revideálását. Korek J. foglalta össze á Felső-Tisza-vidék neolitikumáról írott tanulmányában (Korek 1983.) az addig ismert példányokat. Funkciójukra egyelőre nincs egyértelmű magyarázat . Furta-Csátó (Máthé 1978.) és Dévaványa-Atyaszegről (Korek 1983.) a Körös-kultúra leletanyagáből ismerünk ilyen töredékeket. 21 A Felső-Tisza vidéken Sonkádról szintén ismertek. Az általunk tárgyalt területen Tiszadob-Ókenéz, Tiszalök-Hajnalos és Tiszavasvári-Köztemető lelőhelyeken került elő. Anélkül, hogy használatukra és rendeltetésükre magyarázatot adnánk, mindenképpen megállapíthatjuk, hogy időbeli elterjedésük sokkal tágabb a korábban feltételezettnél. Eszközök A lelőhelyek mintegy felén, természetesen eltérő számban, minőségben és kivitelben található kőből - kovából és obszidiánból - ill. csontból készített eszköz, esetenként megmunkálatlan nyersanyag. (Itt főleg obszidián magkőre 38