Kurucz Katalin: A nyíri Mezőség neolitikuma. (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai, 28. Nyíregyháza, 1989)

gondolunk.) Ezen lelőhelyeken is igen ritka, hogy épen maradt eszköz került elő, sokkal gyakrabban csak a töredékeket találtuk meg. Viszonylag több kőbalta maradt épen, ilyen került elő Tiszadob-Hosszú erdő, Tiszadob-Ökenéz, TiszaeszlárÚjtelep, Tiszalök-Belsőlőkös, Tiszalök-Hajnalos, Tiszavasvári-Bányai tanya, Tiszavasvári-Berecki halom lelőhelyeken. Általában trapéz ill. kaptafa alakúak, a tiszaeszlári példány átfúrt volt. Örlőkő illetve töredéke került elő Tiszaeszlár - Templom mellől és Tiszavasvári-Kisasszonydűlőből. Az előkerült pattinték döntő többsége obszidián ill. kova-penge töredéke. Épen maradt obszidián pengét találtunk Tiszadob-Borzikon, Tiszalök-Hajnaloson, Tiszavasvári-Józsefháza, Homokoson, Tiszavasvári-Köztemetőben. Penge-hasítás nyomával találtunk obszidián magkövet Tiszadob-Borzikon, Tiszalök-Hajnaloson , Tiszanagyfaluban, Tiszavasvári-Bányai tanyán, Tiszavasvári-Köztemetőben. Tiszanagyfaluból és Tiszavasváriból hálőnehezék, Tiszavasvári-Józsefházáről kővéső, Tiszavasvári-Fehértói útról (I. dűlő) ,fenőkő töredéke van beleltározva. A nyíri Mezőségről ismert újkőkori lelőhelyek számához viszonyítva rendkívül kevésnek tűnik a beleltározott eszközök száma. (Figyelembe kell vennünk, hogy a Jósa András Múzeum régészeti gyűjteményében rendkívül sok lelőhely nélkül beleltározott kőeszköz van!) A hitelesen feltárt telepek közül is csak a Tiszalök-hajnalosi lelőhelyen került elő viszonylag nagyobb számban kő- és csonteszköz. (A területre vonatkozó csonteszközök feldolgozását ld. Vörös István idézett munkájában.) 39