Kurucz Katalin: A nyíri Mezőség neolitikuma. (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai, 28. Nyíregyháza, 1989)

HITVILÁG, TEMETKEZÉS A rendelkezésünkre álló adatok alapján korántsem állíthatjuk, hogy az újkőkori ember hitvilágát meggyőzően le lehet írni. A nyíri Mezőség területéről előkerült leletekből csupán arra vállalkozhatunk, hogy ezeket felsorakoztatva biztos láncszemeit adjuk a kutatásnak. A területen egyetlen olyan objektum sem került elő, amely összefüggésbe hozható a "kultikus élettel". (M. Eliade 1987.) Az értékelhető leletanyag részben idol-töredékekből, részben agyagból formált "oltár-lábakból" áll. Talán kultikus rendeltetésűnek tarthatjuk a Tiszadob-poklosi edényt is. (Kat. 13.) IX. tábla 1. XII. tábla) IDOLOK Tiszadada-Kálvinháza (Kat. 5.) Az idol (LXXVIII. táblb) Gombás A. leletmentéséből került a gyűjteménybe 1965-fen. (Rég.Füz. I. 19. 1966. 18.) A szakirodalom többször foglalkozott vele (Höckmann 1966., Kalicz 1970/a., Idole, Kalicz-Makkay 1977., Bóna, 1986/a.), ennek ellenére kronológiai besorolása máig bizonytalan. A lapos, egész testén karcolt díszű szobrocska szeme és szája kagyló-berakással hangsúlyozott.. Formai jegyei alapján az Alföldi Vonaldíszes Kerámia "klasszikus" megformálású idoljai közé tartozik - eltekintve speciális szem- és száj-jelölésétől. A telepen előkerült kerámia-anyag alapján ugyancsak a tiszadobi csoport emlékanyagához sorolható. 40