Kurucz Katalin: A nyíri Mezőség neolitikuma. (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai, 28. Nyíregyháza, 1989)

A plasztikus díszek közé sorolhatjuk azokat a - talán inkább praktikus célokat szolgáló - bütyökfogőkat, melyek a fazekak jellemzői. (XXXVIII. tábla 3.) A rövid, vízszintes, ujjbenyomkodással tagolt bütyök ugyancsak az edény használatával összefüggő megoldás. (XLII. tábla 3.) Nagyon ritkán előforduló díszítési mód az edény oldalán függőleges sorba rendezett bütyök. (XXXVII. tábla 2., L. tábla 1.) A perem alatt áttört, un. lyuksoros díszítés és az edényfelület csipettdíszítése igen jellemző a tiszadobi csoport emlékanyagára. Bevonat, festés, inkrusztáció A tiszadobi csoport díszítési módjai között általában kisebb jelentőséget tulajdonítanak a festett kerámiának, azonban a nyíri Mezőség leletkataszterének összeállítása kapcsán kiderült, hogy rendkívül széles skálán mozog a festéssel díszített kerámia. Ez egyúttal azt a problémát is felveti, hogy a tiszadobi csoport festett kerámiája milyen kapcsolatokra mutat (nem beszélve arról a kérdésről, hogy az AVK-n belül a festéssel díszített kerámiát készítő csoportok helyzetét hogyan ítélhetjük meg?)

20/a Kulcsfontosságúnak tűnhet ebből a szempontból az un. sátoraljaújhelyi-típusú kerámia vizsgálata, ugyanis az itt előkerült leletanyagban a tiszadobi csoportra jellemző karcolt díszes cserepek is voltak. (Visegrádi 1907) Ugyanakkor a bemutatott festett kerámia erős hasonlóságot mutat a területünkön előkerült, kivétel nélkül tiszadobi környezetben talált festett cserepekkel. Ily módon talán feltételezhetjük, hogy a tiszadobi csoport lelőhelyein 35