Kurucz Katalin: A nyíri Mezőség neolitikuma. (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai, 28. Nyíregyháza, 1989)

megismert, az említett festési móddal díszített kerámia nem importként, hanem a tiszadobi csoport sajátjaként értelmezhető leletanyag. (Rendszerint barna alapon sávos fekete, ill. vékony vonalas fekete festésről van szó.) (Kalicz-Makkay 1977.) Az említett fekete sávos festés mellett az alábbi típusú festéssel találkoztunk még a nyíri Mezőség leletanyagában: vörös monochrom festés (néha az edény mindkét oldalán), sávos vörös festés, fekete, fehér és vörös inkrusztáció. Ékalakban sávos fekete festésű tálka töredéke került elő Tiszadada-Kálvinházán (VIII. tábla 6.), szögletesedé mintát kirajzoló sávos fekete festésű töredékek, kis csupor és csőtalpas edényke darabjai voltak a Tiszalök-hajnalosi 1. gödörben. (XLVI. tábla 1., 2., 4.) Ugyanebben a gödörben az esztár-csoport import töredékeit is megtaláltuk. (XLV. tábla) A Tiszalök-hajnalosi 1. ház leletei között egy létra-mintás festett, kettőskónikus csupor volt. (XXXII. tábla 6.) Gyöngysor-mintájú fekete fes*tés díszítette a Tiszalök-Kisfáson talált tálkát. (LVIII. tábla 1.) Fekete inkrusztációval díszített töredékek kerültek elő Tiszadob-Szigeten, Tiszavasvári-Nyíregyházi út II. dűlőben. Fehér inkrusztált edények ismertek Tiszadada-Éneklő dűlőből, Tiszavasvári-Berecki halomból, Tiszadada-Kálvinon házáról és Tiszadob-Szigetről. (Ez a díszítési mód Tiszavasvári-Paptelekháton is előfordult, Kalicz-Makkay 1977. 68. tábla 14.). Egyetlen vörös inkrusztációjú töredék is előkerült Tiszadob-Borzikon . Nem kevés a festéssel és karcolással egyaránt díszített töredékek száma. Ilyen csőtalpas tál töredéke került elő Tiszalök-Hajnaloson és Tiszalök-Kisfáson. (Hasonló dara36