Kurucz Katalin: A nyíri Mezőség neolitikuma. (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai, 28. Nyíregyháza, 1989)
halom (LX. tábla 4.), Tiszalök-Hajnalos, Tiszadob-Ókenéz és Tiszalök-Kisfásról. Ezek kúpalakú, díszítetlen, köze19/a pes falvastagságú darabok. Különleges edények v 1. Tiszalök-Hajnaloson .egy lapos, szögletes, alacsony peremes edényt találtunk, mely egy helyen át volt lyukasztva (XXXIX. tábla 1.). A nyíri Mezőségről, de a tiszadobi csoport tágabb környezetéből sem ismerünk ehhez hasonló edénykét. 2. Tiszadob-Poklosról került elő egy szintén különleges darab. Párhuzamát több lelőhelyről ismerjük. (IX. tábla 1. , XII. tábla), (Jósa, 1899.) A JAM régészeti gyűjteményében talált töredékek alapján először Makkay J. foglalkozott ezzel az edénytípussal (Makkay 1963.), majd Tiszavasvári-Keresztfalon hiteles körülmények köpött; is talál-tak ilyen edényhez tartozó töredékeket. Ezek után az edény kronológiai helyzete tisztázódott, azonban a rendeltetésére most.sem tudunk egyértelmű meghatározást adni. A szakemberek többsége szűrőedénynek tartja, néhányan azonban az edény profán használati jellegét elutasítják. A telepeken előforduló néhány darab valóban azt sugallja, hogy nem a mindennapi életben használt edény volt ez a különleges felépítésű tál. A kerámia díszítési módja Karcolt díszítés A tiszadobi csoport legjellemzőbb díszítési módja. Álta•"'•''•••••'•"" i 33