Kurucz Katalin: A nyíri Mezőség neolitikuma. (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai, 28. Nyíregyháza, 1989)

helyre jellemző díszítéssel: kerek, borsónyi nagyságú beszurkálással. A töredékek nagyon erősen kopottak, töredezettek, ugyanakkor annyira kisméretűek, hogy az eredeti edényt nem lehet rekonstruálni. 2. .A tárolóedények másik nagy csoportját a fazekak alkotják. Ezek igen sokféle változatban fordulnak elő. Leggyakoribb a perem alatt lyuksoros, enyhén szélesedő vagy behúzott peremű (hordóalakú) forma. Ilyenek kerültek elő Tiszadada-Éneklő dűlő (IV. tábla 3-4), Tiszadob-Borzik (X. tábla 1-2), Tiszadob-Sziget lelőhelyeken (XVI. tábla 3-4). A telepek kerámia - készletében ez az edényfajta a leggyakoribb. Az egyszerű, díszítetlen formák mellett szép számmal kerültek elő különböző plasztikus ill. bütyökdíszes darabok. Lapos bütyökfogós fazék volt Tiszalök-Kisfás (LXII. tábla 5.) és Tiszavasvári-Köztemető lelőhelyeken (LXVI. tábla 1., 4). Viszonylag gyakori az un. belsőfüles fazék is (Tiszalök-Hajnalos, Tiszadob-Úkenéz, Tiszadob-Sziget, Tiszavasvári-Köztemető (LXV. tábla 1.), ám ennek a formának a Szatmár-csoport kerámiaművességében sokkal nagyobb hagyománya van (ld. pl. Kisvarsány-Hidéri lelőhely). Egy rendkívül furcsa megoldású fazekat figyeltem meg Tiszalök-Ha jnaloson (XXXVIII. tábla 2.) - ezen kívül-belül lapos bütyökfül volt, emellett azonban kiontó csöve is volt a perem alatt. Egy lapos bütyökfogós fazekat az alján szűrőedénynek képeztek ki (XXXVIII. tábla 3.). Tálak A tárolóedények, ezen belül is a fazekak mellett a leggya27