Kurucz Katalin: A nyíri Mezőség neolitikuma. (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai, 28. Nyíregyháza, 1989)

tett kerámia egy része is ilyen anyagú. Ugyanakkor néhol megfigyelhető a szemcsés soványítás - így Tiszalök-Középső dűlő, Tiszavasvári-Dézsmapart, Tiszavasvári-Kisbodzás és Tiszavasvári-Utaséri dűlő. Ennek jelenleg semmilyen magyarázatát nem tudom adni. Tárolóedények Ebbe a katagóriába több edény-fajtát soroltam, így a nagyobb méretű hombárokat és a kisebb űrtartalmú fazekakat. Általános jellemzőjük, hogy rendszerint igen szolid a díszítésük, az esetek legnagyobb részében plasztikus, rátett díszekből áll. 1. Egy-egy telep feltárása esetén a nagyméretű hombáredények előkerült töredékeiből a raktározott gabona mennyiségére, közvetett módon a gazdálkodási módra is lehet következtetni, azonban ehhez lehetőség szerint teljes feltárás szükséges. Általános formának tekinthető a Tiszadobon előkerült példány (IX. tábla 2); a Tiszalök-Hajnaloson, az 1. házban talált közel 60 cm magas, plasztikus bordadíszes és vonaldíszes darab a ritkábbak közé tartozik. A nyíri Mezőségről is inkább az előzőhöz hasonlókat ismerünk (Tiszavasvári-Keresztfal, III. alfa gödör, Kalicz-Makkay 1977. 41. tábla 5.)

19 Tiszavasvári-Köztemető területén tártunk fel egy óriási méretű hombáredényt minden megfigyelhető objektum nélkül, azonban valószínűleg eredeti helyén (JAM 86.30.21.) Az ily módon elhelyezett külső tárolóedényre a környékről más adatunk nincs. Tiszadob-Szigeten a 136/b jelű gödörből kerültek elő olyan töredékek, melyek szintén nagyobb méretű edény darabjai, rajtuk kizárólagosan erre a lelő26