Kurucz Katalin: A nyíri Mezőség neolitikuma. (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai, 28. Nyíregyháza, 1989)

kógödröt (Kat. 43). Az általam vizsgált három lelőhely közül TiszavasváriKöztemető területén eredetileg jelentősebb település lehetett, erre utal, hogy a bejelentés idejére már nagyrészt elpusztított lelőhely területéről nagy mennyiségű patics került elő. A hitelesítés során már csak két gödör feltárására volt mód. Tiszadob-Sziget újkőkori rétegét a későbbi beásások tetemesen megbolygatták, az előkerült cseréptapasztásos tűzhelyek utalnak arra, hogy lakóépületek is lehettek a feltárt területen. Tiszalök-Hajnaloson egy ház és két hozzá tartozó gödör megfigyelésére volt lehetőségem. A régészeti anyag feldolgozásával párhuzamosan az állatcsont anyag vizsgálata is megtörtént, s az megerősíti a régészeti adatokból kirajzolódó képet. így a településekre vonatkozó megfigyeléseinket az alábbiakban összegezhetem. Az ismertetettek közül a leghosszabb életű telep a Tiszalök-Hajnalosi lehetett, amit több adat igazol. A ház szerkezetére vonatkozó megfigyelésekből arra következtettünk, hogy viszonylag hosszú időn keresztül, kétféle "építési" megoldással használták lakói. Az első kétosztatú ház volt. Déli fele szolgált lakásul, középen egy - az alapban természetes "földhátként" meghagyott - osztófal választotta el ezt a "hátsó" tároló résztől. A lakóház hasonló kétterű megoldását és osztófalát figyelték meg Battonya-Gödrösök lelőhelyen is (Goldman 1984). A ház északi felében lévő tároló-rész sarkában egy lemélyedő gödör valószínűleg gabona tárolására szolgált. A ház meglehetősen nagy alapterületű: két legnagyobb tengelye mentén mért nagysága 8 x 7,2 m. Később megújították: egyterű lakássá alakították át, amit a tároló gödör fölött közvetlenül megépített belső tűz22