Kurucz Katalin: A nyíri Mezőség neolitikuma. (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai, 28. Nyíregyháza, 1989)

hely és a ház déli oldala mellett megújított vékony ta­pasztásréteg igazol. Az egész építmény tetőszerkezete két cölöplyukra támasz­kodott ás a ház északi oldala felé lejtett. f A házat viszonylag hosszú használat után hagyták el. A ház elpusztulására, leégésére semmilyen nyom nem utalt. A ház betöltésében talált kerámia anyag ugyancsak megerő­síti az itt elmondottakat. Az állatcsont anyag vizsgálata a ház szerkezetéből levont következtetésektől függetlenül szintén hosszabb megtele­pedést, egy helyben lakást feltételez (ld. Vörös István: Újkőkori állatcsontleletek a nyíri Mezőségről). A házhoz tartozó két gödör közül az egyik (1. számú) nagyméretű, az AVK telepeken "megszokott" hulladékgödör volt, belőle is bőséges kerámia és állatcsont anyag ke­rült napvilágra. 15/a A 4. számú gödör ' (Kat. 22) funkciójára vonatkozó ada­tunk nincs. Méretei és technikai kivitelezése alapján azonban élelemtárolóként foghatjuk fel. A másik átkelőhely közvetlen közelében helyezkedett el a Tiszadob-szigeti telep, ahol eddig 16 tiszadobi korú gö­dör és két kemence került elő. (Kat. 12.) Különös figyel­met kell fordítanunk az utóbbi objektumokra, ui. középső újkőkori telepeken eddig alig figyeltek meg hasonlót. Boldogkőváralja-Tekeres patak lelőhelyen Kemenczei T. és K. Végh K. a bükki kultúra telepén tárt fel egy nagy­méretű külső kemencét (Kemenczei - K. Végh 1964. 237., Kemenczei-K. Végh 1969., Kalicz-Makkay 1977. 68.) ill. Kisvarsány-hidéri lelőhelyen földbe mélyített kemencéről tudunk (Korek 1983) a Szatmár-csoport telepén. A tiszadobi kemence kerek, 80-90 cm átmérőjű, tapasztásá­ból kb. 2 cm vastag réteg erősen át volt égve. Tapasztá­sában nagymennyiségű kerámiatöredék biztosította az 23

Next

/
Oldalképek
Tartalom