Kurucz Katalin: A nyíri Mezőség neolitikuma. (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai, 28. Nyíregyháza, 1989)

az ásató. Cölöplyukat itt sem figyeltek meg. Szintén Korek J. tárt fel az Alföldi Vonaldíszes Kerámia körébe sorolható földbe mélyített lakóházat Uppony-Malomgáton (Korek 1970), azonban erről bővebb információval nem rendelkezünk. Az Abádszalók-Berei révnél kiásott lakóház ugyancsak ebbe a kategóriába tartozik, azonban ennek még az időrendi besorolása sem tisztázott (Csalog Zs. 1965., Korek 1977, Kalicz-Makkay 1977). A tiszadobi csoporthoz tartozó, szintén földbe mélyített kunyhót elsőként Tompa F. tárt fel Megyaszó határában (Tompa 1940., Korek-Patay 1958), majd Oros határában, az un. Oros-II. lelőhelyen Korek 3. végzett nagyobb szabású leletmentést. Ennek során összesen 17 gödröt tárt fel, melyből egy lekerekített sarkú, négyszögletes, 470 x 220 cm-es objektum bizonyult háznak. Két végében egy-egy cölöplyuk, a délnyugati végében padlószint alá mélyedő gödör volt, amely nagyméretű hombár darabjait tartalmazta (Korek 1951). Bodrogkeresztúr-Téglagyárból tudunk még gödörház részletről és tűzhelyről (Kalicz-Makkay, 1977, 65.), valamint Tiszavasvári-Keresztfalon két házról (Kälicz-Makkay, 1977. 67.), ez utóbbi helyen sem sikerült teljes egészében feltárni az alapokat, az egyik mérhető nagysága 270 x 170 cm volt. A nyíri Mezőségen Tiszadada-Kálvinháza és Tiszalök-Kisfás lelőhelyeken folyt korábban telep ásatás, azonban itt sem történt meg a hiteles dokumentálás, ezért csak arra vonatkozó adataink vannak, hogy az említett helyeken^ "tűzhelyes lakógödröket" tárt fel Gombás. (3AM Adattár) Tiszavasvári-Józsefháza, Téglás lelőhelyen Draveczky B. bontott ki rövid leletmentés keretében két tűzhelyes la21