Kurucz Katalin: A nyíri Mezőség neolitikuma. (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai, 28. Nyíregyháza, 1989)

lepen szarvasmarha-juh-sertés (BÖKÖNYI 1974.) a sorrend. Összehasonlítva a tiszalöki és a tiszavasvári lelő­helyek állatcsontmaradványait, a következő állapítható meg: 1. a háziállatok közül a szarvasmarha és a juh elő­fordulása és aránya közel azonos. A Tv-Kt.-en a sertések száma fele a tiszalöki sertéseknek (L., 2., 4. táblázat). 2. a gazdasági haszonállatok csontmaradványainak száma közel azonos (de megoszlásaránya a két lelőhelyen eltér) (3. táblázat): Tv-Kt-ben a szarvasmarha és a juh húsos­végtag-régió csontjainak száma nagyobb, mint a TI-H tele­pen . 3. étkezést, húsfogyasztást reprezentáló állatcsontok alapján a Tv-Kt telepen több "helybén elfogyasztott" szarvasmarha és juh maradványa volt; 4. mindkét lelőhelyen az állatok elsődleges húshasznosí­tásúak voltak; a juhok prémjét s.zintén felhasználták. 5. A telepek lakóinak élelemszerző tevékenységéhez tarto­zott a vadászaton kívül a vadmadár befogás, a halászat; de a nyári évszakban jelentős lehetett az Unió kagyló be­gyűjtése is. 6. az állatok mortalitása Tiszalökön téli, tavasz-nyári; Tiszavasvári-Kt-n tavasz-nyári, nyári időszakot jeleznek. A tiszalöki telepen tartósabb letelepedést (ház, téli szállás) és több irányú munkavégzést (állattartás, vadá­szat, gyűjtögetés, csonteszköz és kerámiaedény készítés) valószínűsítenek a telepjelenségek és a leletanyagok. Ti­szalökön az 1. sz. házban 4 db szarvasmarha bordából ké­szült csontsímító került elő: 1 ép, 216 mm hosszú; 3 tö­redékes, hosszuk 63, 86 és 148 mm, szélességük 20-40 mm. A házban volt egy ugy-ncsak szarvasmarha bordából készült csontár is, a töredék hossza 138 mm, a kihegyezett vége 45 mm hosszú. Egy csiszolt csontpálca töredék hossza 110 149

Next

/
Oldalképek
Tartalom