Kurucz Katalin: A nyíri Mezőség neolitikuma. (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai, 28. Nyíregyháza, 1989)

Valamivel kevesebb az enyhén profilált aljú, ívelt olda­lú, vékony vagy közepesen vastagfalú tál, ezek között a vékonyfalúak általában karcolt vonaldiszesek. A tálak között a legritkább típusba tartoznak a lapos, nagyméretű kerek tálak (XLI. tábla), melyeknek pereme rendszerint ujjbenyomkodással tagolt, oldalukon eseten­ként lapos, osztott bütyök van, talpkiképzésük néha ala­csony talpgyűrűre emlékeztet. Néhány jellegzetes, egyenes vagy behúzott peremű fazék díszítetlen töredékét is megtaláltuk. Ugyancsak nagy formai változatosságot mutatnak a csuprok, melyek a méreteik szerint is igen különbözőek. (XLVII. tábla 2., 3., 5.). A nagyobb méretű, pereme felé enyhén szélesedő és a kissé behúzott peremű darabok rendszerint a perem alatt körbefutó vízszintes vonal - és az alatta lévő egyenes vagy íves vonaldíszes mintával díszítettek. Néhány esetben megfigyeltük, hogy kívül-belül karcolt dí­szesek ezek az edények. A kisebb méretűek rendszerint be­húzott pereműek, díszítésük 3-4 vonalból álló köteg, hul­lám- vagy zeg-zug alakban karcolva. A rövid hengeres vagy tölcséres nyakú, öblös edények igen sokféle díszítési móddal fordultak elő. Az alapformán a plasztikus, ujjbenyomkodással tagolt bordák, a karcolt zeg-zug minta és elvétve a festés is előfordul, azonban leggyakrabban ezek a palack-formájú edények közepes fal­vastagságúak és díszítetlenek. Szintén előkerült néhány csőtalpas edény töredéke, a rö­vid, széles formájú éppúgy, mint a hosszabb, majdnem hen­geres változat. Ezek díszítése legtöbbször karcolt, néha festett, (széles, sávos, fekete festéssel) (XLVI. tábla 3-5.) Számottevő mennyiségű a miniatűr edény. Ezek legna­gyobb hányada egyszerű, díszítetlen kis tálka, de néhány, 103

Next

/
Oldalképek
Tartalom