Kurucz Katalin: A nyíri Mezőség neolitikuma. (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai, 28. Nyíregyháza, 1989)

Valamivel kevesebb az enyhén profilált aljú, ívelt oldalú, vékony vagy közepesen vastagfalú tál, ezek között a vékonyfalúak általában karcolt vonaldiszesek. A tálak között a legritkább típusba tartoznak a lapos, nagyméretű kerek tálak (XLI. tábla), melyeknek pereme rendszerint ujjbenyomkodással tagolt, oldalukon esetenként lapos, osztott bütyök van, talpkiképzésük néha alacsony talpgyűrűre emlékeztet. Néhány jellegzetes, egyenes vagy behúzott peremű fazék díszítetlen töredékét is megtaláltuk. Ugyancsak nagy formai változatosságot mutatnak a csuprok, melyek a méreteik szerint is igen különbözőek. (XLVII. tábla 2., 3., 5.). A nagyobb méretű, pereme felé enyhén szélesedő és a kissé behúzott peremű darabok rendszerint a perem alatt körbefutó vízszintes vonal - és az alatta lévő egyenes vagy íves vonaldíszes mintával díszítettek. Néhány esetben megfigyeltük, hogy kívül-belül karcolt díszesek ezek az edények. A kisebb méretűek rendszerint behúzott pereműek, díszítésük 3-4 vonalból álló köteg, hullám- vagy zeg-zug alakban karcolva. A rövid hengeres vagy tölcséres nyakú, öblös edények igen sokféle díszítési móddal fordultak elő. Az alapformán a plasztikus, ujjbenyomkodással tagolt bordák, a karcolt zeg-zug minta és elvétve a festés is előfordul, azonban leggyakrabban ezek a palack-formájú edények közepes falvastagságúak és díszítetlenek. Szintén előkerült néhány csőtalpas edény töredéke, a rövid, széles formájú éppúgy, mint a hosszabb, majdnem hengeres változat. Ezek díszítése legtöbbször karcolt, néha festett, (széles, sávos, fekete festéssel) (XLVI. tábla 3-5.) Számottevő mennyiségű a miniatűr edény. Ezek legnagyobb hányada egyszerű, díszítetlen kis tálka, de néhány, 103