Kurucz Katalin: A nyíri Mezőség neolitikuma. (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai, 28. Nyíregyháza, 1989)

mezőkre osztott felületen karcolt díszes példány is előkerült. Közülük egynek a pereme alatt kis átlyukasztás van (XLVII. tábla 5.) Különlegesen szép példányok a leletanyagban a hosszú hengeres nyakú, öblös hasú karcolt díszes edények (XLIV. tábla 1.) és a bikónikus, néha a hasvonalán bütyökdíszes kis bögrék. Összesen két szögletesedő tál töredékét találtuk, az egyik festett díszű (XLV. tábla 1.), a másik karcolt vonaldíszes és függőleges, beszurkált bütyök van az oldalán. A festett kerámia nagyobbik hányada közepesen vastag - vagy vastagfalú tál ill. csupor töredéke, sávos fekete festéssel díszítve. Egy kis csupor és egy rövid tölcséres nyakú szilke festési módja különösen feltűnő. (XLVI. tábla 1.-2.) Egy-egy ritkábban előforduló típust is találtunk a leletek között, egy belsőfüles fazék oldaltöredékét (XXXVIII. tábla 2.), egy lapos, alacsony peremű szögletes edény felét (XXXIX. tábla 1.) és egy viszonylag hosszú (5,5 cm) kiöntőcső töredékét. JAM leltározatlan Eszközök Az eszközök között több obszidián került elő, mint a házból, azonban ezek között fele-fele arányban fordult elő a megmunkált penge töredék és a megmunkálatlan obszidián rög. Kova- ill. kova-penge töredéke is van a leletek kö9 zött, valamint csontból készült eszközök is. A Tiszalök-hajnalosi telep leleteinek felsorolásában utoljára hagytuk azt a néhány tárgyat, amely különlegességével tűnt ki a többi közül. 104