Németh Péter (szerk.): Nyíregyházi szlovák ("tirpák") nyelvjárási és néprajzi emlékek IV. (Jósa András Múzeum Kiadványai 27. Nyíregyháza, 1988)

Gyivicsán Anna: A szlovák kultúra változó helye és szerepe városi környezetben: Nyíregyháza

lyet. Tótkomlóson, Békéscsabán és részben Szarvason a szlovák közösségek új intézményi formákat hoztak létre, nyelvük ée kultúrajuk számára: szlovák olvasóköröket, színjátszó csoportokat, anyanyelvű helytörténetírást, könyvkiadást. S kultúra hordozói - elsősorban közép- és kisparasztok, kézműves rétegek voltak, valamint evangélikus papok, kántortanítók is szerepet vállaltak ebben a kulturális innovációban. Hasonló kezdeményezésekről a nyíregyházi népi rétegek köréből nem tudunk. A népi kultúra Tótkomlóson, Békéscsatán és Kezőberényben az első világháborúig jelentŐB közösségi Bzerepét mind a településeken, mina a tanyákon megőrizte. Jelentősége fokozatosan csökkent Szarvason, s "rejtettebb életet" élt Kiskőrösön, de szinte az 1930-as évek derekáig a népi közösségi kulturális kommunikációban szerves részt alkotott. A tanulmány második része azt vizsgálja, hogy miképpen alakult Nyíregyháza és a szlovákok /tirpákok/, illetve a város és a szlovák hagyományos kultúra kapcsolata, miképpen szorult ez a kultúra néhol csak fokozatosan, néhol azonban túlságosan radikális fordulattal a perifériára, a tanyákra, de értéke itt is - szintén ellentétben más tanyás "kivonulással" - ahol még objektív és szubjektív erősítést is kaphatott - negatív irányban kezdett változni. Szt a folyamatot a dolgozat egykori irodalmi források /pl.: Simkó Gyula, Krúdy Gyula/, sajtó /pl.: a Nyíregyházi Evangélikusok Lapja és más egyházi kiadványok/ segítségével, valamint a legújabb kutatásokra is támaszkodva /fíárkus Kihály, Németh Zoltán/ konkrétan is bemutatja a szlovák népdalkince és a Bzlovák közösség kapcsolatát,a nyírsgyházi idős parasztgazdák kb. 1900-tól adatokkal is