Németh Péter (szerk.): Nyíregyházi szlovák ("tirpák") nyelvjárási és néprajzi emlékek IV. (Jósa András Múzeum Kiadványai 27. Nyíregyháza, 1988)

Gyivicsán Anna: A szlovák kultúra változó helye és szerepe városi környezetben: Nyíregyháza

figyelemmel kísérhető kapcsolat-alakulását a várossal, az ifjabb generáció sokszor ambivalens magatartását,a bokortanyák névmagyarosítása, s a kulturális örökség értékcsökkenése közötti összefüggésekre is utal, stb. A kultúra értékváltozásában szerepet játszó objektív tényezők mellett a tanulmány szól azokról a szubjektív faktorokról is, amelyek a szlovák nyelvű kultúra és közösség kapcsolatában az elértéktelenítő folyamathoz hozzájárulhattak, E témakörön belül kapott helyet a tirpák néprajzi /etnikai/ csoportnév elemzése is, mégpedig az etnikai tudat és magatartás aspektusából. A magyarországi szlovák közösségek között csupán a nyíregyházi kirajzás vált külön csoportnév hordozójává. 3 történeti tényben a formális logika törvényei szerint erős etnikai tudatot, mentalitást kellene keresnünk, hiszen az ilyen elnevezés érős belső közösségi kohéziós erőt tételez fel /v.ö. pl. a matyók, barkók egyfajta "belső" kollektív tudatát/, de itt Nyíregyházán a tirpák etnikai tudat is erős törést szenveaett, változáson ment át, bár az 1920-as évek közepéig - visszaemlékezések és egykorú irodalom alapján még egy erőteljesebb - a magyartól elkülönülő - szlovák etnikai tudat hordozója ie, valószínűleg már nem általánosan elterjedt formájában.A változás pontos határát csupán további adatgyűjtés tudná megerősíteni, s erre talán s legidősebb generáció magatartás- és tudati vizsgálatával még autentikus önértékelési ée önismereti adatokhoz juthatnánk. A szubjektív tényezőkön belül maradva vizsgálja a tanulmány a nyíregyházi szlovák anyanvelvú statisztikai adatok I860 és 1924 közötti feltűnően negatív változását, melyhez hasonlót a mai Magyarország területén élő egyetlen nemzetiségnél, s így a többi szlovák közösségnél sem