Nagy Ferenc: Ibrány. (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai, 25. Nyíregyháza, 1987)

1905-ben megépült a kisvasút, így az ipari növények és a munkaigényes mezőgazdasági termények szállítása, értékesítése könnyebb lett. A paraszti földeken a fő termények, a gabona, tengeri, krumpli mellett egyre nagyobb teret kap a káposzta, kender, menta, répa és a zöldségfélék termesztése. Erre alapozva épül majd az 1930-as években Ibrányban egy zöldségszárító üzem, ahol szárított zöldségféléket állítanak elő és küldik a nagyvárosi piacokra. Az uradalmakban a századforduló után sajátos munkamegosztás alakul ki. A gabona munkáját az aratásig jórészt a cselédség végzi, a tengeri- és a krumpliföldeket harmadosokkal műveltetik, és a munkaigényes ipari növényeket napszámosokkal, hónaposokkal és summásokkal dolgoztatják. Harmados földhöz jutni bizony nem volt könnyű dolog! Az aratók rendszerint úgy igyekeztek szerződni, hogy a „részelésen" felül még harmadost is kapjanak. Az uradalmak haszonbérlői kihasználták a földéhséget, és csak azoknak juttattak harmados krumplit vagy tengerit, akik a harmados föld megmunkálásán felül ingyen még más munkát is elvégeztek. Az 1910-es években Blaur Bertalan (Lónyay János haszonbérlője) csak úgy adott 1000 négyszögöl krumplit és 1000 négyszögöl tengerit harmadába, ha egy hold cukorrépa munkáját is elvállalta ingyen a harmados.

207 Boschán Jakab, Odescalchy herceg bérlője elvárta a harmadosoktól, hogy télen át a sertéstelepen ingyen takarítsák ki a trágyát a disznók alól.

208 Aki nem ment, „elhúzta magát", a másik esztendőben nem számíthatott arra, hogy „kepét" arat, harmados földet kap. A harmados föld szántását a földtulajdonos végezteti el, ő adja a vetőmagot is. Minden más munka - a termés behordásan kívül - a harmados feladata. Az ilyen földben kezdetben kizárólag krumplit vagy tengerit termeltek, később cukorrépát is. A krumplit kezdetben nem csíráztatták, de igyekeztek idejében elültetni. Termelték a veres krumplit, a korai rózsa krumplit, a „Fortenzit" (Hortenziát), a dücskős sárga krumplit. Ásáskor a krumplit először „felindázták" - kézzel felhúzták az indáját, leszedték róla a krumplit - csak azután nyúltak kapával a „fészki"-hez. A jófajta könnyen termett száz mázsát is holdanként. A kemecsei szeszgyárba hordták az uradalmak krumplitermését. 60-80 krajcárt is adtak egy mázsáért.

209 Kukoricából is többfélét termeltek. A legrégebbinek a „piros" és „fehér tengerit" tartják. De termeltek „lófogú"-t, „száznapos"-t, „csinkanti"-t, „szúrós"-t is. A „magyar tengerit" tartották a legtöbb93