Nagy Ferenc: Ibrány. (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai, 25. Nyíregyháza, 1987)

ba" bekerülni, mert az „aratórész" (általában a „tizenketted") jelentette a téli, tavaszi élelmet a családnak. Harmados földet is csak azok kaptak, akik aratni bírtak. Ha egy nincstelen ember nem volt tagja valamelyik „bandá"-nak, akkor elesett 300 négyszögöl krumpli és 400 négyszögöl tengeri harmados használatától.

202 A gabonakonjunktúrát követő dekonjunktúra hullámai arra ösztönözték az uradalmakat, hogy a kapás növényeknek nagyobb teret biztosítsanak a szántóföldi növénytermesztésen belül. Munkaerő volt bőven, mivel a lakosság túlnyomó része képtelen volt megélni saját földjéből. Napszámosnak, hónaposnak, idénymunkásnak szegődött, hogy az éhezéstől mentse családját. A hercegi birtokon

203 a kerülő várta hajnalonként a hónaposokat, napszámosokat. A Nagyerdei hídnál gyülekeztek, onnan mentek még a napfeljötte előtt be a tanyába. Akit „utolért a napsugár", jobban tette, ha visszafordult. A tanyán aztán megkezdődött a válogatás: „te kellesz, te nem, te ne is gyere többször..."

204 Akit marasztaltak, szerencsés volt. Mehetett a cukorrépába, kenderbe, „cigóriába" kapálni. A XIX. század vége felé az ipari növények termesztése jelentősen megnövekedett. A szerencsi cukorgyár felépítésével (1888) biztos piaca lett a cukorrépának. Igaz, még 1905-ig Demecserig kellett „szekereztetni" - hiszen vasúti szállítás csak onnan volt - mégis megérte a fáradságot, mert jól fizetett. Az ibrányi határ bizonyos részei kiválóan alkalmasak a répa termesztésére. Sőt a takarmányrépa termesztésének ekkorra már hagyományai is vannak a településen. (Répasziget helynév.) A megye gazdasági helyzetéről szóló 1889. évi jelentés

205 bizakodóan fogalmaz. „A szerencsi cukorgyár felépítése következtében az elmúlt évben a cukorrépa megyénkben is termeltetett, bár csak inkább kísérletképpen, de már az első évben elért eredmények e téren a legszebb reményekre jogosítanak." A kender feldolgozására Odescalchy herceg gyárat építtetett Nagyhalászban. A gyár tilolt kendert állított elő, és ennek jelentős részét Németországba szállította.

206 Szezonban 80-150 munkás dolgozott itt, áztatta, tilolta azt a kendert, amit az ibrányi és nagyhalászi hercegi birtokon termeltek. Az ipari növények termesztésébe fokozatosan bekapcsolódtak a kisparaszti gazdaságok is. A kevéske kis földet igyekeztek maximálisan hasznosítani, és ezért munkaigényes növényeket termesztettek. 92 .