Nagy Ferenc: Ibrány. (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai, 25. Nyíregyháza, 1987)

lis társadalmi mozgalmak színterévé válik a térség. Bár a művelhető földterület jelentősen megnőtt, de a földtulajdon koncentrációja következtében nem a gyors ütemben gyarapodó paraszti népesség részesedett annak hasznából. 2. Jobbágyfelszabadítás, birtokelkülönözések Kétségtelen, hogy az 1848-49-es polgári forradalom és szabadságharc legfontosabb eredménye a jobbágyfelszabadítás volt. Az 1848. áprilisi törvények IX. törvénycikke: „az úrbér és azt pótló szerződések alapján eddig gyakorlatban volt szolgálatok, (robot) dézsma és pénzbeli fizetések megszüntetéséről" - hatalmas késéssel ugyan, de megnyitotta az utat a gazdasági-társadalmi átalakuláshoz. A forradalmi törvényt azonban a függetlenségi harcot leverő Habsburg abszolutizmus hajtotta végre. Ezzel a birodalmi érdekeket szem előtt tartva, meg is szabta azokat a kereteket, amelyek között a magyar parasztság élete 1945-ig folyt. A paraszti és földesúri földek elkülönítése már 1850-ben megkezdődött, de a nemesség ellenállása miatt 1852-ig csupán az érintett földterületek 15%-ában tisztázták a tulajdonjogot.

187 Hozzájárult ehhez az is, hogy a törvényeket többféle módon értelmezték, így egységes gyakorlat nem alakult ki. Ezért is vált szükségessé a jobbágyfelszabadítás újraszabályozása. Az 1853. évi uralkodói pátens azonban a birodalmi gyakorlattól eltérően szabályozta Magyarországon a jobbágyfelszabadítást. Éles határt vont az úrbéres és a különféle típusú és jogállású parasztnépesség között. Ezzel éppen a legszegényebb, legelesettebb réteget zárta ki a jobbágyfelszabadítás áldásaiból. Az úrbéri telkek aprózódására, a zselléresedési folyamat nagyságára vonatkozóan több értékes adattal is rendelkezünk. Említettük már Ibrányi Ferenc birtokainak összeírását, mely 1843-ban készült. Ebből kitűnik, hogy a „magyar nábob" ibrányi birtokán „kilenc úrbéri jobbágy van, mindegyik fél házhelyes, szolgálnak huszonhat marhás napot, adóznak dézsmát. Szerződés mellett szántó földet bíró zsellér 32 van, mindegyik fél házhelyes és ötvenkét marhás napot szolgálnak. Földtelen házas zsellér 70 van, kik fejenként ötvenkét gyalog napot szolgálnak."

188 Ibrányi Ferenc mellett ekkor még unokatestvére, Ibrányi József is birtokos volt a községben, ő az itt levő Ibrányi-vagyon harmadával rendelkezett. Feltételezzük, hogy a birtokán élő úrbéresek állapota hasonló volt. 1866-ban készült az a jegyzőköny,

189 mely az „Ibrány község volt 84