Nagy Ferenc: Ibrány. (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai, 25. Nyíregyháza, 1987)

úrbéres lakossága részére tartósan által adott és ez ideig közösen használt, elkülönített erdőtestnek egyénenkénti felosztását" rögzíti. A jegyzőkönyv több szempontból is becses forrás. Tartalmazza a község úrbéres lakosságának teljes névsorát és tartalmazza azt az arány kulcsot, mely az úrbéri telek nagyságához viszonyítja az egyének járandóságát az eddig közösen használt erdőterületből. A jegyz őkönyv névsorát az urbáriumban szereplő örökös és szabadmenetelű jobbágyok névsorával összevetve a telkek aprózódását személyekre vonatkozóan is konkretizálhatjuk. 1773-ban Szász György örökös jobbágy még egész telekkel bírt. 1866-ban négy örököse, György, Mihály, János és Ferenc negyednegyed telek után részesül az addig közösen használt erdőből. Bodnár Ferenc egész telkéből negyed telek lesz, melyet Bodnár Ferencné és Bodnár János használnak. Puskás János örökösei, László és András fél jobbágy telekkel bírnak. A jobbágyfelszabadításkor hét egésztelkes jobbágyot találunk a településen. Fél teleknél valamivel több földdel is csak négyen rendelkeznek. A földhöz juttatottak kétharmada (133-ból 91 fő) csak 2-6 hold földdel szabadult fel. így az alábbi összesítés a paraszti birtokkategóriák bemutatásán túl azt is bizonyítja, hogy a földkérdés miért válik szinte a jobbágyfelszabadítással egy időben központi problémává Ibrányban. A jobbágytelkek megoszlása: Egész jobbágytelek 7 Fél teleknél valamivel többet bír 4 Féltelkes 24 Negyed teleknél valamivel többet bír 2 Negyedtelkes 37 Negyed teleknél valamivel kevesebbet bír 2 A zsellértelkek megoszlása: Egész teleknél valamivel többet bír 3 Egész zsellértelekkel bír 45 Fél zsellértelekkel bír 9 Az egész jobbágytelket 24 holdnak véve, az egész zsellértelket pedig háromnak, megközelítőleg pontos képet kaphatunk a paraszti tulajdonba került földterület nagyságáról. Ez 800-900 hold lehetett, melyből mintegy 400 hold 2-6 holdas törpebirtok. 85