Nagy Ferenc: Ibrány. (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai, 25. Nyíregyháza, 1987)
„Nem csaphat be Ithaka, ha szegény is: a szerzett tudásból, tapasztalatból megtudhatod, mit jelent" 1 (Konsztantinosz Kavafisz) A kötődés, az egy településhez, közösséghez való tartozás tudata természetes része életünknek. Hová való vagy? - kérdezik gyakran tőlünk, s a kérdésre egy község, egy város vagy egy kisebb tájegység nevével válaszolunk. Egy névvel, melyet akarva, akaratlan magunkkal viszünk, kerüljünk bárhová is a világon. Egy névvel, mely talán otthont adott az ifjúkor gondtalanabb világának, mely sokaknak egy egész életre is a lakóhely, a szűkebb haza marad. Ahogyan az éveink száma gyarapodik, ez a név úgy válik egyre fontosabbá számunkra. Ki büszkén, ki tartózkodóan, ki harsányan, ki halkan emlegeti. Ki a tornyosuló emlékek gazdag tárházával, ki csak annak foszlányaival, halvány sejtésekkel a tudatában. Bárhogyan is van, gyengébb vagy erősebb a kapocs, létezése tagadhatatlan. Ibrány Tisza menti nagyközség. Egy a Rétköz települései közül. Múltja, jelene a kívülálló számára csak kevés érdekességet tartogat. A környező községekhez hasonlóan századokon át küzdött az árral, a kapzsi tőkével, a földesúri önkénnyel. A felszabadulás óta lehetőségeihez képest gazdagodott, gyarapodott. Az itt élők, az innen indultak számára azonban Ibrány több ennél. Olyan település, mely minden korban a hovatartozás biztos tudatát nyújtotta. Ember és lakóhelye között időtálló érzelmi kapcsolatot teremtett, pótolhatatlan útravalót adott. Aki elkerült innen, nem tájainak szépsége, kanyargós, poros utcáinak alkonyati csendje után vágyódott. Itt mindig a közösség volt a legfőbb megtartó erő. Az a sajátos emberi közösség, mely századunk viharaiban is át tudott menteni valamit azokból az erkölcsi normákból, szokásokból, amelyek a kezdetek óta igazgatnak bennünket. Mint nyitott tenyéren, úgy éltek itt az emberek. Örömük, bánatuk ezerfelé oszlott, kevés teret engedve gőgnek és árvaságnak egyaránt. Nemzedékről nemzedékre szálló örökség ez, amelynek őrzésében a község múltjának ismerete is segítségünkre lehet. 5