Nagy Ferenc: Ibrány. (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai, 25. Nyíregyháza, 1987)

következőket jegyezte naplójába: „a község halódó, szegény, nemcsak a papot nem fizeti, de a pap kénytelen híveinek odaadni mindenét, amit előbbi állomásain összekuporgatott".

55

• A viszonylagosan tartós béke a Habsburg elnyomás és a gazdasági kizsákmányolás ellenére is újraéleszti a települést. Az 1773. december 24-én keltezett urbárium tizenhárom örökös jobbágyot, hét szabad menetelű jobbágyot és három, csupán kézi szolgálatra kötelezett személyt sorol fel név szerint is.

56 1775-ben 18 jobbágytelken 23 telkes jobbágy, 1 házas és egy hazátlan zsellér él.

57 Tíz év múlva elkészült az első magyarországi népszámlálás, melyre - mint tudjuk - II. Józsefnek a tervbe vett reformok megvalósítása végett volt szüksége. Ez már igen részletes és pontos adatokat közöl a települések lakosságáról, megteremtve ezzel a modern statisztika alapjait. Az 1784-87-es népszámlálás

58 Ibrány községre vonatkozó adatai: A helység neve: Birtokos neve: Házak: Ibrány Ibrányi Mária 124 Családok: 161 Jogi népesség: Távollevők: 851 18 Idegenek: Tényleges népesség: Házas: 14 847 156 Nőtlen: 286 Összesen: 442 Nők összesen: 409 Pap: Nemes: 2 16 Tisztviselő: Polgár: Paraszt: 77 Paraszt és polgár öröke >- 68 se: Zsellér: 104 Egyéb: Szabadságolt katona: 1-12 éves sarjadék: 8 124 35