Nagy Ferenc: Ibrány. (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai, 25. Nyíregyháza, 1987)

13-17 éves sarjadék: 28 Összesen: 436 161 családban 409 nő és 442 férfi él a településen. A nemesek száma 16, de ezt kellő kritikával kell fogadnunk, mert aki nem volt földesúri fennhatóság alatt, az magát nemesnek vallhatta. így a közés kisnemeseken kívül az értelmiségi foglalkozásúak, a más földjén gazdálkodók vagy akár a fuvarosok is ebbe a kategóriába kerülhettek. Az egész-, a háromnegyed-, a fél- vagy a negyedtelkes parasztok, szőlőtulajdonosok, vagy akik bérelt földdel rendelkeztek, a parasztok fogalomkörébe tartoztak. Ezek száma 77. A paraszt és polgár örökösei, vagyis a családfők legidősebb fiai vagy vejei, akik a családfő utódai lesznek, 68-an vannak. A zsellérek száma 104. Ebbe a rovatba nemcsak az egynegyed teleknél kisebb földet művelő jobbágyok kerültek, hanem a kisebb tisztviselők, gyermekes özvegy férfiak, sőt a papok fiai is. Az adatokból kitűnik, hogy a század végére megnőtt a lakosság száma. A mezőgazdasági konjunktúrát kihasználva - a feudális keretek között - stabilizálódott a gazdaság. Visszatért, sőt fokozódott a község megtartó ereje, vonzása. A XIX. század közepéig a település kizárólagos hűbérura az Ibrányi család. Ezt egy 1853-as osztálylevélből tudjuk.

59 Az Ibrányi család tagjain kívül alig pár nemes lakott még a községben. Egy 1793-as összeírás

60 az első magyarországi népszámlálással ellentétben csak négy taxás nemest említ, akiknek semmiféle birtokuk nincs. Él még a faluban négy hivatalt viselő ember is, egy tiszttartó és két ispán. Az 1828-as összeírás

61 szerint az Ibrányi családnak 18 jobbágya, 32 házzal rendelkező zsellére és 10 ház nélküli zsellére van. Mindez azt bizonyítja, hogy a lélekszám gyarapodásával a telkek gyorsan aprózódnak. Ibrányi Ferenc birtokainak összeírásakor,

62 1843-ban a család már csak kilenc félházhelyes jobbággyal rendelkezik. Szerződés mellett szántófölddel rendelkező zsellér 32 van és földtelen, házas zsellér 70. A XIX. század első felében a lakosság összetétele is jelentősen megváltozott. Az Ibrányi család fokozatos elszegényedésével bérlőkként, majd tulajdonosokként egyre nagyobb tért nyernek más birtokosok is, közöttük zsidók. Megjelenik az úgynevezett „orosz" népesség is, a görögkatolikus vallásúak. 36