Nagy Ferenc: Ibrány. (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai, 25. Nyíregyháza, 1987)

Semjén nemzetség Semjéni ága birtokolja. Később a Szakolyaiak és az Ibranyiak az urai, de a XIX. században már csak Telekpuszta néven emlegetik. Egy 1764-es térkép

19 arról tájékoztat, hogy a település központjában egy templomnak a romjai láthatók. Az egyházi birtok és a birtokhoz kapcsolható helynevek erősítik azt a feltevést, hogy az 1235-ben említett Ibrahim nevű főesperest, mint a község névadóját számításba lehet és kell vennünk. Nehéz eldönteni, hogy feltevésünket erősíti-e az a püspöki pecsétnyomó, amelyet a XIX. század közepén Patkó András református lelkész ajándékozott a Nemzeti Múzeumnak. Szántás közben a Pogány sziget nevű határrészen találták. Felirata szerint ( + Sigillum Antimi Episcopi) a pécsi püspöké volt, akiről egy 1158-ból, II. Géza király idejéből kelt oklevél emlékezik meg.

20 Talán egy püspöki látogatás alkalmával veszett el. Talán a tatárok hurcolták ide, miután 1242-ben Pécs városát is feldúlták és a pécsi káptalan birtokigazoló okleveleit elégették. Kiss Lajos, a Rétköz jeles kutatója egy érdekes mondát jegyzett fel, mely romantikus magyarázatát adja a püspöki pecsétnyomó kalandos történetének. A tatárok az ibrányi lakosok után kutatva eljutottak erre a szigetre is, melyet a Tisza alacsony vízállása idején egy keskeny földsáncon lehetett megközelíteni. Egy hirtelen jött áradás azonban a szigeten marasztalta a pogányokat, akikre az ibranyiak rágyújtották a nádast. A tatárok mind elpusztultak és a szigetet azóta Pogányszigetnek nevezik.

21 Csúr falu neve bolgár-török eredetű, méltóságnevet jelöl, de így neveztek egy besenyő törzset is, sőt a honfoglalás után az egyik kalandozó magyar vezér neve is Csúr (Sur) volt. 1221-ben ismét szerepel a falu neve egy oklevélben, amikor is az idevaló Cuta falubelijét, Finturt lopással vádolja.

22 A település 1435-ben került Ibrányi András és Ibrányi Gergely birtokába a Szard nevű halastóval együtt.

23 Fokozatosan kezdte elveszíteni önállóságát, majd beolvadt a központi településbe, Ibrányba. A XIV. század első felében hasonló sorsra jutnak az ibrányi határban lévő egykori települések is. 1584-ben egy peres ügy kapcsán Neméi pusztát másképp Szent Péter telkét és Esztárkát, másképp Belcsurt említik.

24 Itt Neméi és Esztár települések már mint új néven továbbélő falvak szerepelnek. A viszonylag későn felbukkanó Filep nevű település megéri a XVII. századot. A Kállay család 1427-i birtokfelsorolásában buk27