Nagy Ferenc: Ibrány. (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai, 25. Nyíregyháza, 1987)

kan fel először, majd 1612-ben Ibrányi Ferenc jószágainak felosztásakor még zálogos birtokként emlegetik.

25 A Csúr falura vonatkozó okleveles adatok, valamint a község területén lévő három Árpád-kori temető kétséget kizáróan bizonyítja, hogy Ibrány határa az Árpád-korban már lakott volt. Ha elfogadjuk a község nevére vonatkozó magyarázatot, vagyis keletkezését az 1235-ben említett Ibrahim főespereshez kapcsoljuk, azt mondhatjuk, hogy Ibrány mint település a XIII. század közepén már megvolt. Mindezeket figyelembe véve kell vizsgálnunk a településre vonatkozó első okleveles adatokat, melyek könnyen megtéveszthetik a kutatót. Egyrészt azért, mert a középkori Magyarországon két Ibrány nevű település is létezett, másrészt, mert a forráskiadványok, feldolgozások is összetévesztenek két Szabolcs megyei települést, Ibrányt és (Nyír) Ibronyt.

26 Az első számításba vehető forrás, melyben Ibrány, mint településnév szerepel, IV. László király 1280-ban kelt adománylevele.

27 Ebben a hűtlenségbe esett Sebestyénről, Albert fiától elveszi „Ibrán földjét" és Severidus ispánnak, Marcellus fiának adományozza szolgálataiért és leginkább azért, mert Ivánka, Severidus testvére életét áldozta a király oldalán a csehek elleni harcban. Érdekes, hogy ugyanezen a napon (1280. szeptember 11. Szalánkemén) IV. László még egy oklevelet íratott, melyben szintén szerepel Ibrány, mint településnév. A második oklevélben Severidus kárpótlást kap, mert testvére, Miklós fosztogatását és rablását az ő birtokainak dúlásával bosszulják meg a károsultak. így a király „Ibrán földjéből" Miklós részét is Severidusnak adja kárpótlásul. A két adománylevélben szereplő „Ibrán földjét" kézenfekvő lenne azonosítani a mai Ibránnyal. Látszólag erre ösztönöznek az adománylevelekben előforduló egyéb helységnevek is. Igazán viszont csak akkor nyugodhatnánk meg, ha ismernénk az eredeti adományleveleket (csak másolatban maradtak ránk) és ismernénk az egykori Valkó vármegye történeti földrajzát, településeit, birtokosait is. A XIII. században ugyanis ebben a vármegyében is volt egy Ibräny nevű község. Ennek az Ibránynak a közelében, a Duna mellett volt a király tábora, ahol az adományleveleket megfogalmazták. A kihirdetés szintén ezen a területen a kői káptalanban történt. Az oklevelekben előforduló helységnevek - Ketel, Kusmeteluke és Perked az adományozás tárgyát képező falura vonatkozóan azonban nem perdöntő bizonyítékok. Ketel valóban Sárospatak régi neve, de az 28