Nagy Ferenc: Ibrány. (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai, 25. Nyíregyháza, 1987)

2. Pillantás Ibrány legújabbkori történetére A XX. század elejére kialakult a település új arculata. A lápok, mocsarak,halászó tavak eltűntek, a vízlevezető árkok és csatornák erekként hálózták be az Ibrányi határt. A réti földeken új növénykultúrák honosodtak meg, de a hagyományosnak számítható gabonatermesztés továbbra is meghatározó maradt a szántóföldi növénykultúrában. A földhiány miatt a lakosság sorsa a három nagy uradalomtól függött. Akinek nem jutott napszám, azok Sátoraljaújhelybe, Tokajba, Sárospatakra jártak szőlőmunkára. Kenyeret, hagymát, szárított tésztát vittek magukkal, de szigorúan beosztották, mert ha nem kaptak munkát, hétvégén a családnak is hozni kellett belőle.

262 Munkaerőből, mezőgazdasági munkásból állandóan túlkínálat volt a faluban. A század első évtizedében még a földművelő népesség tagozódása sem indult meg erőteljesen. Tehetősebb gazdák alig vannak, és szinte mindenki rászorul a harmados földek vállalására, az idénymunkára vagy a napszámra. „Ibrány községben 245 gazdasági munkás bármiféle munkára ajánlkozik" - közli a „Nyírvidék" 1913. december 28-i száma. A kivándorlás a XIX. század végétől folyamatos, de a gyors népességnövekedést nem képes ellensúlyozni. Ibrány népeségének alakulása 1930-1980 között.

263 Év 1930 1941 1949 1960 1970 1980 Népesség (fő) 6028 7043 7173 7189 7037 7127 A gyors népességnövekedés oka a természetes szaporodás. Nem volt ritka az olyan család, ahol 8-10 gyermek született. Ez is magyarázza, hogy harminc év alatt 281 kisparaszti birtokból 445 törpebirtok lett.

264 A földkérdés megoldatlansága ismét a társadalmi feszültségek legfőbb forrása lesz. Ennek súlyára jellemző, hogy 1919 februárjában 526 jogos földigénylő családot írtak össze a településen.

265 Szabolcsban összesen 61 községben írták össze a földigénylők számát, és ebből csupán 5 településen van több földigénylő, mint Ibrányban! (Tiszavasvári, Polgár, Tiszadob, Nyírcsád, Nyíregyháza.) Egyáltalán nem véletlen tehát, hogy a földosztás 1919-ben, Szabolcs megyében, Ibrányban kezdődött meg. Erről a „Nyírvidék" 1919. március 5-i száma a következőképpen tudósít: „Tegnap megkezdődött Szabolcsban az új világot jelentő hatalmas munka, amely megszünteti a földbirtok terén lévő évezredes igazságtalanságokat, amely végét veti a kérges paraszttenyér kiuzsorázásának, amely a 116