Nagy Ferenc: Ibrány. (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai, 25. Nyíregyháza, 1987)

magánlakást, szabad fűtő, szabad fát megadatni és a szegény cselédnépre eddig rajok rótt nagy uzsorát eltöröltetni, minden ünnepek, vasárnapi napokat, Május első napjának való megünneplését megadatni teljes tisztelettel kérjük." A mozgalom gyors terjedésében, a szervezkedés sikerében Várkonyi lapja, a „Földmívelő" központi szerepet játszott. A lap egyes példányait még a mozgalom bukása után is évtizedekig őrizgették. Kató József, 74 éves (Lehel u. 43) 1936-ban a nádtető javítása közben egy köteg „Földmívelő"-t talált. Állítása szerint lehetett vagy 100 darab. Az újságokba hajtva igazolványfélék, elszámolási ívek voltak. Apjának megmutatta, aki begyújtatott a kemencébe, és mindent elégetett. Azért teszi - mondta a fiának -, mert az ő apjára ez az újság már egyszer bajt hozott. 1897. decemberében éppen a „Földmívelő" cikkének hatására lett forró a hangulat a településen. 14-én a főszolgabíró is Ibrányba jött, hogy megpróbálja csillapítani a forrongást. Az alispánhoz küldött jelentését érdemes idéznünk, mert kitűnő forrásként szolgált az ibrányiak elszántságára. „Tisztelettel jelentem azon sajnos körülményt, hogy a szocializmus a járásomhoz tartozó Ibrány községben is felütötte fejét, ami különben természetesen várható is volt, s ez ma már minden községben van, csak nem oly nyilvánosan, mint Ibrányban. ... folyó hó 14-én Ibrány községben megjelentem, s a lakosságot összehívattam, és pár szóval tudomásokra adtam, hogy mily balga és meddő dolgot követelnek, amikor a rosszakaratú izgatók beszédére s a képtelenséget magukba foglaló hírlapi czikkekre hallgatnak... beszédemet mintegy 300-400-an teljes csendben hallgatták, és a mellékelt kérvény átadásával kijelentették, hogy ők semmi rendbontást nem akarnak... bárha azért azt hiszem - ismerve az ibrányiaknak a régebbi időkben viselt dolgaikat, mikor a csendbiztost is agyonverték, hogy a békés szellemet a 9 csendőr látása öntötte beléjük."

249 A főszolgabírónak bizonyára igaza volt, mert két nappal korábban, december 12-én az ibrányi „czuczilistak" még a reakciós papot is kioktatták istentisztelet közben. Az előzményekhez tudnunk kell, hogy a református lelkész, Szikszai András és a kántortanító, Bandar Miklós régóta politikai ellenfelek voltak. A pap Habsburg-párti, a kántor pedig Kossuth-párti volt. Egy évvel korábban, a millenniumi ünnepségek alatt, a pap sárga-fekete üvegtáblákat rakatott a templom ablakába. A Kossuth-párti kántor ekkor a templommal 108