Nagy Ferenc: Ibrány. (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai, 25. Nyíregyháza, 1987)

messze a legmagasabb. A nincstelen a harmados földért szinte mindenre képes volt. Pedig már csak 500-600 öles táblákat adtak, de az „úrdolgát", az 1-2 heti ingyenmunkát ugyanúgy megkövetelték. A munkaalkalmak csökkenése is a munkabérek leszorítását eredményezte. Befejeződtek a nagy gát- és csatornaépítési munkálatok, sok embernek elveszett a biztos kenyere. Megindult a gépesítés is. Ebben az időszakban terjed el az ekekapa használata, mely a tengeri-, kender-, krumpliföldeken csökkenti a napszámos munkát. Nem csoda tehát, ha a „czuczilista világban az ibrányi zsellérgazdák egynémelyike nyílt mellet állított a csendőrpuska elé. Még biztatta is: csak jól célozzon csendőr úr, itt az igazság."

244 Egyes források szerint a századvégi földosztó mozgalom Dombrád, Ibrány és Gáva községekben indult meg, oly nagy terjedelemben, hogy mindjárt a mozgalom kezdetén a most nevezett községekben több százra ment a szocialisták száma.

245 Más források a szabolcsi mozgalom bölcsőjének Apagyot tartják, ahol már 1897. szeptember 12-én megtartották az első nyilvános gyűlést.

246 Ibrányban a szakegylet október 20-án alakult meg, elnöke Kató Antal, jegyzője G. Gégény János, aljegyzője Németh András és megválasztott bizottsági tagjai Bárányi István és Kiss András lettek. Az 5 tagú vezetőségben négy tag nincstelen agrárproletár, egy tag iparos. A szakegyletek alapszabálya általában nem fogalmazott meg politikai célokat. Olvasóegyletnek, művelődési körnek igyekezett feltüntetni a szervezkedést. Az ibrányiak alapszabályát nem ismerjük, de a szomszéd község, Nagyhalász alapszabálya az utókorra maradt. Ez a következő célokat fogalmazta meg: 1. felolvasások a tudomány és a Művészet minden ágából 2. hasznos és népszerű könyvek olvasása, hírlapok beszerzése.. .

247 Az igazi célok persze egészen mások voltak. Ezeket fogalmazta meg az a kérvény, melyet az ibrányi egylet a főszolgabírónak küldött 1897. december 14-én.

248 A kérvény kilenc pontja felsorolja a földműves nép legfőbb sérelmeit. Kérik a csekély napszámok felemelését, a harmados és feles földekre tett uzsorák megszüntetését, az idegen munkások eltiltását a községből. Követelik, hogy szerződést vagy vállalást a pártjuk tisztviselőinek jóváhagyása nélkül senki ne köthessen. Az aratásoknál a kepéléssel való önkényeskedés az uraságok részéről szűnjön meg. Tiltsák el a „földes uraságokat és az izraelita zsidókat" a mázsapénztől, melyet a feles dohányosoktól vonnak le. „A cselédbérnek való felemelését és a szegény cselédségnek a szabad 107