Ratkó Lujza: Mesék, mondák Biriből. (Jósa András Múzeum Kiadványai 24. Nyíregyháza, 1987)

II. LEGENDAMESÉK

odaállt egy pofa a szekérhez, azt mondja: - Ka, én hazasegítelek, ha azt nekem adod,amirül mán otthun nem tudol! - Hát jó! - Hát ű gondolkozik, hát ű tud mán minden­rül otthun, ami neki a háznál van! Hazavitték a fát, minden. Bemegy az ember, akkorra megszületett egy fiúgyermeke. Arrul nem tudott! Azt mond­ta az ördög, hogy: - Ka, ez az enyém lesz! Bántotta nagyon. - Hát - aszongya -, valahogy csi­náljuk mán meg, valami kérdést, vagy valamit! Azt mondja az ördög: - Na, majd három feladatot fogol nekem adni! Ha nem fogom tudni végrehajtani, akkor itt marad a gyerek, a ti­ed lesz! - Hőj - egyszer megy az ördög -, mos mán,na mit csi­náljak? - Eridj - azt mondja -, itt van ez a - nagy, hatalmas erdő vót -, irtsd ki, vesd be búzával,és reggel­re egy cipóval itt leszel nekem! Ott is vót! - Hm, mos mán mit csináljak, mit mondjak mán ennek, hogy mit csináljon? - Hát eridj - aszongya -, oszt a Ti­szábul a vizet kanállal merd ki mind egy szálig. Vesd be, és hozzál cipót belőle! Vitte azt is! Hát lássa az asszony, hogy mos mán az ember nagyon gondolkozik. Mos mán csak a harmadik kérdés vót, osztán tovább neki a gyerek sincsen, meg az asszony sincsen, mer elviszi az ördög mind a kettőt! Azt mondja: - Mér gondolkozol itten? Mondja aztán, hogy miér. - Na, - aszongya -, ne szólj neki, ha feljön estére*

Next

/
Oldalképek
Tartalom