Ratkó Lujza: Mesék, mondák Biriből. (Jósa András Múzeum Kiadványai 24. Nyíregyháza, 1987)

I. TÜNDÉRMESÉK

- Na és akkor tudsz valami jelt adni? - Hármat is! - aszongya. - Nahát, mutasd meg a jelt, hogy mit tudsz adni? Belefúj a sípba: a malom leáll, nincs zúgás tovább! Csap egyet a pálcával:Tündérszép Ilona megy az ágyába befele. Aszongya: - És a harmadik micsoda? - A harmadik meg ott áll melletted! - aszongya. Azt mondja: - Hát ez igaz? - Akkor oszt összecsókolédtak. - Egymásé vagyunk tovább, szivem szép szerelme! - mondja. Oszt akkor elmentek az apjuknál, az öreg királyho. Oszt az- öreg király a másik két fiút űzte el,ennek meg odadta az összes királyságát, mert ez egy bátor fiú vét. A legkisebb vót a legbátrabb! 14. A három testvér és a kocsmáros Egyszer volt, hol nem volt, volt egy szegényembernek három fia. Az egyik fiú elindult szolgálatot keresni. Amint megtalálta a szolgálatát, be is állt. De kérem, ez szerezett egy szamarat, azér szolgált! Hozta a szamarat. Ahogy jön visszafele, betért egy vendéglőbe és bekötötte a vendéglő udvarára a szamarát.És a vendéglős a szamarat. Mer ez egy olyan szamár vót, egy aranprüsszentő szamár! Ennek ha azt mondta, hogy: "Prüsszents aranyat, szamaram!", prüsszentett! A fiú, ahogy beér a vendéglőbe, azt mondja a vendéglősnek: - Mivel tartozok, kérem? - Hát, ... - azt mondta a vendéglős. - Ha kétséges, akkor ... - ast mondta a fiú, hogy: Prüsszents, szamaram, prüsszents!