Ratkó Lujza: Mesék, mondák Biriből. (Jósa András Múzeum Kiadványai 24. Nyíregyháza, 1987)

BEVEZETÉS

dós Urszuly családról, főként legnagyobb tudományú tagjáról, Urszuly Ferencről. A róla szóló mondák szervesen beleillenek a magyar hiedelemanyagba, bár előkerült néhány egyedi változat is - ezekre a jegyzetanyagban utalok. A felszabadulás utáni életformaváltás és az ebből következő szemléletbeli változás döntő hatással volt a mese és a hiedelemmonda életére.A nagy közösségi munkaalkalmak megszűnése, az iskolázottság növekedése, a vallás szerepének erőteljes csökkenése, a tömegkommunikációs eszközök elterjedése oda vezetett, hogy megszűnőben van a hagyományos népköltészeti műfajokat életben tartó igény,és ez az idősebb nemzedékek kihalásával végleg el is fog tűnni. 1. Birl története A falu múltjáról két történet ismert a "birisieic" korében. Az egyik szerint a régi Biri elsüllyedt templomostul; hétévenként lehet hallani, hogy harargczna/c. odalent. A másik történet a következő: A régi falut B

úré

nek /

Bőre

. Bir

/ hívták, mely a Templom hegyen volt valamikor a falutól északra körülbelül két kilométernyire. Cat még a közelmúltban is szántottak ki koponyákat, csontokat, kődarabokat, sőt a 70 - 80 évesek még a valamikori templom fundamentumára is emlékeznek. Sz a település aztán a ta tárfutás /török és kuruc-labanc világ/ idején elpusztult, az új falu pedig a mostani helyén épült fel. hevét, mint mondják, Biri néni

ről kapta, aki a tatárok elől menekalt oda. Egy harmadik, elterjedtebb névmagyarázat szerint az az itteni birtok egykori tulajdonosáról, Kaller Biri

ról kapta a nevét - ilyen nevű tagja azonban nem volt a Kállay családnak. A második történet valószínűleg iskolai kczve-