Ratkó Lujza: Mesék, mondák Biriből. (Jósa András Múzeum Kiadványai 24. Nyíregyháza, 1987)

BEVEZETÉS

títéssel terjedt el, ugyanis meglepi hasonlatosságot mutat a tudományos magyarázattal.Az etimológiai szótár szerint a "Biri" név alapjául egy török /dunai bolgár/ eredetű, "farkas" jelentésű személynév, a 3ürl szolgált.- A XVIII-XIX. sz. fordulójáig a falu neve 3ir alakban szerepel a fennmaradt írásbeli dokumentumokban,csak később válik általánossá a mai Biri név. Az oklevelek szerint a falut már a XIII. sz. - ban lakták. - A századok során a lakosok száma egyre nőtt egészen a X7III. sz. elejéig, amikor ÍB a Rákóczi-szabadságharc, illetve később az 1739-40-es pestisjárvány okozott nagy vérveszteséget. A Kállay család,hogy benépesítse birtokait, a XVIII. sz. közepén nagyarányú betelepítéseket kezdett, - Ennek keretében került sor Biri román betelepítésére is. 1780-ban valószínűleg egy elmagyarosodott román népesség települt át a Szatmár megyei Portelekről. A XX. sz. elejének nagyjelentőségű eseménye volt a falu életében a hevesi /tót/ dohányosok megjelenése. Először az uraság földjén, majd néhányan letelepedve a magukén is termesztettek dohányt. Ka is ez az egyik legfontosabb termesztett növény. A falu közigazgatásilag 1922-ig Szakoly községhez tartozott, majd Kiskállóhoz, és csak 1947-ben vált önállóvá. 1973-től Nagykálléhos tartozik.Tanácsa 1950-től működik, 1979-ben átvitték Nagykállőba. A tsz 1949-ben alakult meg "Béke" néven 32 taggal. Később még két termelőszövetkezet alakult, de napjainkig 1. Kiss L. 111. 2. Mező - Németh 35. * 3. 3aiogh - Németh 27. 4. Papp 139.