Ratkó Lujza: Mesék, mondák Biriből. (Jósa András Múzeum Kiadványai 24. Nyíregyháza, 1987)

I. TÜNDÉRMESÉK

ra közelítve vót Kis Pali. Akkor azt mondta a Páz6B : - Huhun, de fázok! Megreszketett a fázós. A kovács, mindannyian kürül— klirlil, mindenki Izzé-porrá fagyott. Kegyen oda a királynak a szolgája! és ast mondja: - Kedves királyatyám, nem tudom, mit látok, de az ű helyén kívül minden kovács kacag.Mindenkinek a foga nyitva van, mindenki kacag! Megy a király arra. Erre fel azt mondta, hogy: - Ez a Kis Pali nem tiszta ember! Erre még rá kell várni, hogy ú valamit segítsen! Kis Pali azt mondta a királynak, hogy ezt a három szolgáját ű csak hagy vigye ki a Duna-partra még eccer.Amikor kimennek a Duna-partra sétálni, ismét a bakaraszos ember m királykisasszonnal megjelent. Akkor azt mondja & Tízivónak, aki szomjazó vóti - Ra most pajtás, itt az alkalom rád! Idd kl a Dunábul a vizet! - Az rögtön a Dunábul kiszippantotta a vizet. Az Éhezőnek meg azt mondta: - Na, te Éhező, most edd meg a Dunábul, ami mind benne van, mindent! Te meg Fázós, mostan fagyot teremtsél a Dunába, mer megvan a királykisasszony! Megfagyott a királykisasszony, megfagyott a bakaraszos ember is, mindent felenyésztettek. Hazamentek,boldog életet éltek; a király Kis Palinak adta a fele királyságát, meg a lányát. Utoljára pedig ű lett majd a király. 4. Az ördögszerető Jártak a fonókába, lányok, fiuk. Egy járnak nem vót udvarlója. Minden Jannak vót udvarlója,csak annak az egy-