Ratkó Lujza: Mesék, mondák Biriből. (Jósa András Múzeum Kiadványai 24. Nyíregyháza, 1987)

III. NOVELLAMESÉK

Na, majd ez a királyné, bántotta a sorsa, akivel,... mint az elébb a monda szerint elébb elmondottam,hogy mint hadvezér megvívta az országának a harcát, és vele élt az édesanyjával. Az anyját borzalmason bántotta a bűn,hogy ű a gyermekivel élt. Ű hallotta,hogy egy nagyon szent pápát valamilyen szigetrül előhoztak,és ez elibe ű hajlandó el­menni meggyónni. El is ment.Mikor elibe került és elmond­ta bűnit,ismét a fiával találkozott. Mikor a fia megmond­ta, hogy: - Én vagyok az, anyám! Megint ismét azt mondotta: - Nemhiába tettük azt a táblát, hogy: "Apja a nagy­bátyja, anyja a nagynénje!" Ne vedd rossznéven,hogy előt­ted mán kétszer bűnbe estem! Ezzel szembe azt mondta a pápa: - Menj, anyám! Átok vót rajtunk, a királyi családon! Élj boldogan, élj nyugodtan! Én is élek a magam mivoltjá— ban! így zajlott le Gergely pápának az élete. És így zaj­lott le a királynénak is az élete a magányosság életbe.I­lyen, aki nem tud valamirül és valakirül! 32. A bátor lány és a betyárok Jártak ezelőtt a jányok, fiúk fonókába. A vót a di­vat, hogy jártak. Na, ahogy jártak a fonókába, a fiúk el­kezdtek fogadozni, hogy: - Na, ki mér kimenni a temetőre egy keresztér? Akkor a .... fiúk fogadoztak, de egy se mertek kimen­ni. Vót egy Ián., az fogta magát, kiment, mintha pisilni ment vón ki, kiment a temetőre. Kimegy a temetőre, hát oszt mikor.megáll, lássa, hogy egy valami fehérlik! U meg

Next

/
Oldalképek
Tartalom