Ratkó Lujza: Mesék, mondák Biriből. (Jósa András Múzeum Kiadványai 24. Nyíregyháza, 1987)

III. NOVELLAMESÉK

osztán csak odament, tett olyan bátorságot. Mikor odament a kereszthe, a kereszt mellé vét kötve egy szürke ló. Körülnézi a lovat, minden. U meg fogta, felvett egy keresztet, meg a szürke lovat elódta, elvitte haza. Mikor hazament, visszament a fonókába. Osztán hát ahogy visszament a fonókába, oszt mondta a fiúknak: - Na, fiúk - aszongya -, na, melyik mer kimenni a temetőre? ügyi nem mertetek kimenni egy se! Lássátok, én - aszongya - ki mertem, itt a kereszti No oszt nagy híre vót a faluba, hogy a lány hozta a keresztet, fgy meg a lú a betyároké vót! Oszt a betyárok mennek, hát nincsen lú! Mikor mán a dógukat végezték,nincsen lú! Hát oszt ott tanakodott a tizenkét betyár, hogy hogy kéne azt megkeresni, hogy ki vitte el azt a lovat? Hát oszt együtt is tanakodtak errül, hogy: - Naj megyünk hónap az egész faluba szíjjel, meg a városba össze-vissza, csak itt kell neki lenni, a lúnak! A legfiatalabbik felőtözött kődusnak,oszt úgy indult el kéregetni. No majd bemegyen egyik házhoz is, másikhoz, is. Kérdezi: - Mi az újság, mi az újság? Majd, míg egy házhoz bemegyen, kérdezi, hogy mi az újság. Hát aszongya az öreg mama: - Hát - aszongya -, van itt újságíTeccik tudni, hát - aszongya -, ahogy ezek a fiatalok járnak a fonóba, elkezdtek fogadozni, hogy ki mér kimenni a temetőre egy keresztár. Hát - aszongya -, fiúk egy se mertek kimenni. - Egy ján ment ki! Aszongya a kódus: - Jó merésze vét annak a jánnak, hogy ki mert menni! Oszt hun lakik a, merre lakik? - Itt lakik - aszongya - nem messze! — Szállást