Németh Péter (szerk.): Nyíregyházi szlovák ("tirpák") nyelvjárási és néprajzi emlékek 3. (Jósa András Múzeum Kiadványai 23. Nyíregyháza, 1986)

Németh Zoltán: A kétszáz éve mezővárossá lett Nyíregyháza életéből /1754-1524/ - I. Regiszterek, közigazgatás

mint "ház", és e többes számi alakot a "tanya", mint "bokortanya" megjelölésére. Vagyis: a/ S áll ág. sállal, s ál ás. salas /magy. : ház, tanya, az otthon; szlov.: dom, tana, usadlosť/. H.ï Na novom mesťe tento salas /új helyen van ez a tanya/ pol*a sála* sou je vinica /a tanya mellett van a szőlő/; son póton, hát, priáou na sállás /aztán, hát, hazaérkeztem/; vísli ne salas bívat'z városé /kimentek a tanyára lakni a városból; póton každí íou na s állas /aztán mindenki bezähmest./. b/ Sálláse, sállasl. sálágl, sálase /magy.: tanya, bokortanya; szlov.; sálas, mejer, samota/. Pl.: Poneska najstaršie s élese /ma a legrégibb tanyák/; zo Sállaéou i° deoe do városa /a tanyáról megyünk a városba/; zebudovau son, hát, s állad

on mená /elfelejtettem, hát, a tanyák nevét/; starí rod'icia na sál

áľouxzomreli / az öreg szü lők a tanyán haltak meg/. Bér az utóbbi évtizedekben kizárólag a "selase" /sálaié, S ál ás1/ többes számú alakot használják az egész boitortanya megjelölésére, magának az adott bokornak a megnevezésénél már gyakran elhagyják az utótagként szereplő "stiele" alakot. A tirpákok magyar nyelvében hasonló a helyzet: hiányzik az összetételből a "bokor" szó. Tehát így uondják: "megyek a Vajdába", "a Zomboriban lakik", stb. * "bokor" utólag kifejezetten hivatalos jelleggel szereprei, levélcímekben, kataszteri térképen, autóbusz menetrendben. Pl.: Vajdabokor, Táncsicsbokor, Zombori bokor, Halaosbokor, Cigánybokor. Egy emberöltő elteltével Amint e dolgozatunk címében jeleztük, az első telepesek megjelenésétől /1753-1754/ kezdve az 1824. évet bezá-