Németh Péter (szerk.): Nyíregyházi szlovák ("tirpák") nyelvjárási és néprajzi emlékek 3. (Jósa András Múzeum Kiadványai 23. Nyíregyháza, 1986)
Németh Zoltán: A kétszáz éve mezővárossá lett Nyíregyháza életéből /1754-1524/ - I. Regiszterek, közigazgatás
ró Időszakkal foglalkoztunk. A két időpont között 70 esztendő telt el. Érthető, hogy a 18.század végén a lakosság zone aar nyíregyházi születésű volt. Hogy miként éltek, kik is voltak ekkor e városka lakói, erre vonatkozóan nézzük meg a 18. század végén írott szőlőnapszámosok szabályzatát . s a 19. század elejéről való két összeírást /canscripciót/. A községi összeírások egyik fő rovata a szőlőkre/Vinnice/ vonatkozott. Fontos volt tehát a nyíregyháziaknak a szőlő már az újratelepüléskor is, de korábban is. A megtermett bor, az ebből befolyó községi jövedelmek, a kocsmák, a kocsmárosok, a különféle hordók, a korabeli űrmértékek, az ital ára, stb. gyakran, sőt előkelő helyen szerepel a községi számadásokban. ' Hogy nár a szlovák telepesek idejötte előtt is voltak a környéken szőlők, bizonyítják az összeírások: "Grófske" /grófi/ szőlőként jelölnek meg pl. egy rovatot /ezt 1824-ben az "Orosi" rovat váltja föl/, és ilyenek még a "Kis.Teleci" /kisteleki/ és a "Koltagske" /kótaji/ jelzések. A szőlő művelése, ápolása, a szüretelés, a préselés, a must és a bor kezelése, stb. igen munkaigényes. Egy korabeli irat azt tanúsít ja,hogy külön szabályozták a "szőlőnapszámosok" tevékenységét, jogaikat és kötelességeiket. Az egyébként magyar nyelvű és a Nyíregyházi Csizmadia céh iratait tartalmazó csomóban van egy ócseh nyelven írt egyoldalas anyag. A szöveg eléggé megkopott és valószínűleg hiányos, mert az alsó része befejezetlennek ttínik, a tartalma pedig folytatásra utal. A címei Artikule vidane od poctivého Tovarišstva k win i ça». Ktere game od slávne ho Pána Galai Gebrlsa prigalj. 28 ' A további szöveg: "Artikule gestit, gesli bi se kdo do pustil proti Vrchnosti. Wivolene, neco zle pormluvitj an e b se sprotivit tak zebi Vrchaost nemohla znest Povinen bude strof alokit
