Németh Péter (szerk.): Nyíregyházi szlovák ("tirpák") nyelvjárási és néprajzi emlékek 3. (Jósa András Múzeum Kiadványai 23. Nyíregyháza, 1986)

Németh Zoltán: A kétszáz éve mezővárossá lett Nyíregyháza életéből /1754-1524/ - I. Regiszterek, közigazgatás

A köblös /helyileg: kebl'óka, kebl'ovka/ olyan terület, amelybe egy köböl / = 62, 94, vagy 125 liter/ magst 17 / szoktak vetni. " Más forrásokból az derül ki, hog

y egy köböl /szántó/ = 2 pozsonyi mérő /vagyis: 1200 négyszög™ .., / 18/ ol/. Az egyik öreg gazda meghatározása szerint: "D'esaV kebl'ova bola ená žinka, poul zinka - pet' kebl'ova. Bou takí gazda, že mau os en ziakou..." /azaz: Tíz köböl volt egy kötélalja, fél kötélalja - öt köböl. Akadt olyan gazda, hogy volt neki nyolc kötélalja.../. Tehát, ha egy kötélalj /zsinka/ 10 magyar hold, akkor a köböl /köblös/ és a magyar hold azonos nagyságú területet /1200 négyszögölet/ jelöltek. "... 1759-ben a szállásföldek méréséhez fog-tak.. .egy 30 öles kötéllel,melyet Czinkoczkl György...kiölelhetett. ... Egy ily 30 öles kötélnek szélességre való mérését egy kötélalj földnek nevezték és 6 ilyen kötél aljföld neveztetett egy "szállás föld"-nek.A falu szekerének kerekével is mérték a kötél all j szélességét, mely ha 15-ször for*dult egy "zsinkának" /"kötélalljV neveztetett,négy zsinkának szélességét 120, hosszát pedig 630 ölre mérték,mely mérés szerint egy kötél all

j földnek 75600, egy köblös földnek pedig 1890 négyszögölnek kellett lennie." /Lukács Ödön: Nyíregyháza szabad, kiváltságolt város története* Nyíregyháza, 1886. 213./ Az Annales Judicum Nyir-Egyháziensis /Nyíregyházi főbírói évkönyvek/ 12. folioján a latin szöveg egy helyütt csehül folytatódik. E rész magyar megfelelője: "... majd a Földet általában Cinkocky György 30 Ölére szabott valódi kötéllel mérték,ahogy ő saját kezét kiterjesBthette,hosszban. Amellyel méretett a szélesség. Azután a dúlok vagy a hosszúság a Község szekerére való Kerékkel méretett, amely aaikor tizenötször fordult,