Németh Péter (szerk.): Nyíregyházi szlovák ("tirpák") nyelvjárási és néprajzi emlékek 3. (Jósa András Múzeum Kiadványai 23. Nyíregyháza, 1986)
Németh Zoltán: A kétszáz éve mezővárossá lett Nyíregyháza életéből /1754-1524/ - I. Regiszterek, közigazgatás
egy E si»ka számítódott. Azután a dűlők hosszában 21 ilyen zsinkát tesznek ki." 19 ^ v te /• < A " zinka, Zine" /provaz, snura: povraz, magy.: kötél, madzag, zsineg: póráz/ szavakat alig találjuk meg már a szótárakban.A cseh "snűra",az ófelnémet snor, snour /sodrott fonal, szár/, az irodalmi német Schnur/ zsinór, zsineg/ alakokból keletkezett. A magyar zsineg szóhasadás eredménye:sing > eineg > zsineg /mérőléc: madzag, zsinór/. A zina/z'inka eredeztetése innen elképzelhető. 2 A foldvagyon szerinti csoportosulásban ilyen rétegek voltak Nyíregyházán: nagygazdák /bohácsi/, 50 holdon felüliek; kisgazdák /gazda/, 20-50 hold között; szegénygazdák /mali gazda/, 8-10 hold között; törpebirtokosok,a ház körüli földdel; zsellérek, taksások - teljesen föld nél«H. 21/ "Senkinek sem lehetett 6 kötélalj /zinka/ földnél több vagyona. Akinek több volt,attól a fölösleges mennyiséget elvették. E célból a határt igen gyakran felmérték és megvizsgálták. 1761-ben pl. a felmérés alkalmával 55 kötélalj fölös földet találtak, ezt újra kiosztották." "A hat kötélaljnyi mértéket csak akkor léphette valaki túl, ha örökség által jutott a többlethez és ezt szabályszerűen igazolni tudta. Egy kötélalj tíz magyar holdat tett ki." 22/ Itt jócskán ellentmond, legalábbis nem egyezik a szám szerinti egybevetés - a Márkus Mihálynál is említett, de a Lukács Ödöntől vett adatokkal. Ott ugyanis a 6 kötélaljat kitevő egy szállásföld 63 hold /és nem 60 magyar hold/, továbbá, amikor kimondja Márkus Mihály /Lukács Ödönt idézve/, hogy: "Egy köblös föld 1890 ü-öl földet foglalt magábam ...", illetve, hogy egy köblös föld 1660 négyszögöl, vagyis egy katasztrális hold volt. A zsinka fogalom mellett gyakori a szállás . az újabb
