Hadházy Pál: Néprajzi dolgozatok Túristvándiból. (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai, 22. Nyíregyháza, 1986)

jet beleöntőttüfcJLz első savót a moslékba öntöttük.Ez úgy ment végbe, hogy - a kendő négy sarkát összefogva - nyomkodtuk az aludttejet. A második nyomkodás után jött a fehér savó. Szt külön edénybe tettük. Ebből készült a zsendice, úgy, hogy a fehér savóhoz kevés cukrot, kevés édes— tejet tettünk és felfőztük. A túrót addig nyomkodtuk, míg teljesen ki nem xolyt belőle a fehér- savó. Utána a kendő négy/ sarkát összekötöttük, majd horgáéra vagy rúdra felakasztottuk, hogy a még esetleg- benne levő savó kicsepegjen belőle.Naponként váltottuk tiszta kendőbe, addig,míg mind jól össze nem ült és vékony réteg nem keményedett a külső részire. Ha sok volt a túró, akkor több kendőbe elosztottuk." f, Kerülők Erdőőr. Mint erdőőr, Pisták József 25 éven át szolgálta a bárót. Tudjuk róla, hogy Móricz Zsigmondnak iskolatársa volt. Huszárként harcolta végig az első világháborút. Az öreg báró a Patakközét és Kilesd erdejét bízta rá. Teheneket, sertéseket és rengeteg baromfit tartott, s egy vagyont gyűjtött belőlük. Kerülő

. Az istvándi uradalom két kerülőt tartott. Az egyik Marozsán Zsigmond volt, aki 1930-tól 1937-ig- szolgált. Korán halt meg, három gyermeket hagyott maga után. Marozsán Zsigmond kötelessége volt a malomtól délre, délnyugatra lévő, Kömörő és Fülesd felé eső bárói birtokokra felügyelni. Naponta meg kellett győződnie arról, hogy nem érte-e valamilyen kár a birtokot? Ha idegen jószágot látott a vetésekben, azt be kellett hajtania az uradalomba, ahonnan azt a gazdája csak a kár megtérítése után kaphatta vissza.A tavaszi acatolás idején 40-50 gyermekkel járta a búzaföldeket. Velük volt egész nap és este kifizette 83