Hadházy Pál: Néprajzi dolgozatok Túristvándiból. (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai, 22. Nyíregyháza, 1986)

a bérüket. A hanyagai dolgozó gyermeket másnapra már nem hívta. A säját területére, ha errs szükség volt, ő fogadta fel a napszámosokat. Marozsán Zsigmonddal egyidőben, az uradalom másik részén teljesített kerülői szolgálatot: Stark Mihály. Ő még korábban, a 920-as évek elején került az Istvándl uradalomba. Kötelessége volt a falutól keletre, a Els-tanya elótti és utáni szántóföldekre felügyelni. A tavaszi acatoIáskor, a munkára jelentkezett gyermekekkel a kovácsműhely elől indultak el. Este ő is, akárcsak Marozsán Zsigmond, kifizette a napszámot. A napszám 40-50 fillér volt. Stark Mihály 1944 Őszéig szolgált. Megemlítem, hogy a kerülők hivatalosan: "mezőőrök" voltak,de ezt a nevet csak a jegyzőség használta. A kerülő nem volt azonos a csősszel. Csőszöket csak rövidebb 1dŐ8zakra fogadtak, például dinnyeföldek, ugarföldek őrzésére. Csőszt csak a falusiak fogadtak. 5. Az uradalmi cselédek életkörülményei a, Az uradalmi cselédek kommenclója A "kommencló" a cselédek egy esztendei keresetét jelenti,amelyet az uradalomtól kaptak.Ez a járandóság lakásból, ángáriából /készpénzfizetésből/, természetbeni juttatásból /búza, föld, fa, stb./ és - az uradalom terhére, meghatározott számú - jőszágtartásből állott. A kommencló mennyisége attól függött, hogy az alkalmazott milyen helyet foglalt el a hierarchikus rangsoro lásban. Ugyanis a magasabb beosztású dolgozók az átlagos kommenciőtól többet, az alacsony beosztásúak pedig attól kevesebbet kaptak.A kommencló mértékének megállapításakorfigyelembe vették azt is,hogy a beosztott milyen értékért 84