Hadházy Pál: Néprajzi dolgozatok Túristvándiból. (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai, 22. Nyíregyháza, 1986)

dája száját! Mindent megértett, űgy betanította az uram* Ha a határ- távolabbi részére mentek,a tanyigára felpakolták a személyi dolgokat. A bojtár befogta a lovat, az uram felült és előtte ment a nyájnak. Á bojtárok meg a pulik terelték utána a nyájat. A számadó részére járt a lő meg a taliga, a kommendóval együtt. Sok munkát adott az anyajuhok fejese is. Naponta fejtek, a tejet beszállították az uradalomba. Nagy munka volt a nyírás is. Előtte a juhokat megfürösztötték a Turban. Lécekből nagy fürösztőt készítettek a folyó mderébe, főleg ott, ahol sodrása is volt a víznek. Fürösztés után, mikor- a juh gyapja már megszáradt, következett a nyírás. Szt nemcsak az uram meg a két bojtárja csinálta,de jöttek segíteni más uradalmakból is. Télen rengeteg munkát adott az etetés, abrakoItatás, sózás, az etetőrácsok naponkénti feltöltése, as itatás,az. almozás és trágyahordás. A juhok egészségére is felügyelni, kellett. Köztük kellett járni és észre kellett venni, hogy nincs-e valami baj, nem sántultak-é le a juhok, vagy nem gyulladt-é be a könnük?Baj esetén az uram gyógyítgatta őket. Tehát: nem olyan könnyű a juhász dolga! De nehéz és terhes volt a számadőné dolga is." De megkérdeztem Zsuzsika nénit arra vonatkozóan is, hogy hogyan készítették azt a finom gomolyát, amelyiknek az íze még most is a számban van. így válaszolt: "Bizony, ezt már mások is sokszor elmondták, hogy olyan finom gomolyát, mint nálunk, seholsem ettek» Szívesen elmondó«, hogy hogyan készítettük: A juh tejét frissen,tejoltó por»ral megaltattuk. A tejben elkevertük a port,a tejhez megfelelő mennyiségűt. Ez körülbelül egy óra alatt megaludt. Ezután kézzel vagy fakanállal összekevertük, hogy kissé törjön össze és hogy a savó kiváljék belőle. Vászonkend őt tettünk - egy erre előkészített - tekenőbe, amelybe a te» 82